A becslés esetei

Az elmúlt csaknem két évtized alatt a piacgazdaság olykor fokozatos, máskor robbanásszerű fejlődése, a kisebb-nagyobb vállalkozások számának növekedése szükségessé tették a meglévő jogszabályok átdolgozását s új törvények megalkotását. Nélkülözhetetlenné vált, hogy a gazdaságban lévő mozgások mind az állami felügyeletek, mind a piac szereplői számára követhetők legyenek, egységes jogokat és kötelezettségeket hordozzanak.
tovább

Adóeljárás július 1-jétől

Azt, hogy lesz-e, és ha lesz, miben áll majd az adókorszerűsítés, egyelőre nem lehet tudni. De az már biztos, hogy néhány - elsősorban eljárási - szabály változtatása már megtörtént; a többségüket július 1-je óta alkalmazni is kell. A módosításokat a május 21-én kihirdetett egyes adótörvények módosításáról szóló 2007. évi XXXIX. törvény, az áfát módosító 2007. évi LXII. törvény, az adózás rendjét külön is érintő 2007. évi LIV. törvény tartalmazza, de a mostani hatálybalépés miatt emlékeztetünk néhány korábban elfogadott szabályra is.
tovább

Gyanús vagyongyarapodás

A vagyon gyarapodására vonatkozó vizsgálódás lehetősége több mint 15 éves múltra tekint vissza, tehát semmiképp sem tekinthető újdonságnak. Az, hogy idén mégis oly sok szó esik erről, azért van, mert az adóhatóság 2007. évi ellenőrzési irányelvében kiemelt jelentőséget kapott tízezer vagyonosodási vizsgálat elvégzése. Cikkünkben a vagyonosodás ellenőrzésére vonatkozó szabályok áttekintése mellett az ellenőrzések gyakorlati tapasztalatait ismertetjük.
tovább

A cégjog és a társasági jog változásai

Alig lépett hatályba a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. (Gt.) és a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló V. törvény (Ctv.), a jogalkotó máris több ponton módosította mindkét jogszabályt. A terjedelmi korlátokra való tekintettel az összes változás nem ismertethető, csupán azokra térünk ki, amelyek lényegesek lehetnek a cégek jövőbeli működése szempontjából, illetőleg amelyekről a cégvezetőknek érdemes tudniuk. A változások ismertetésére példálózva, a teljesség igénye nélkül kerül sor.
tovább

Atipikus munkavégzés

Az atipikus munkaformák közül leginkább a távmunka elterjesztésében érdekeltek a munkapiac szereplői és a kormányzat. Ezzel ugyanis takarékoskodhatnak a cégek, fejlődést hozhat az elmaradott régióknak, s munkalehetőséget teremthet mindazoknak, akik álláslehetőségekben szűkölködő településeken élnek. Szakértők szerint a kormány mégsem támogatja kellően e konstrukciót. Számos atipikus munkaformát szintén kormányzati szinten kellene ösztönözni, ám van olyan is - mint a részmunka -, amely nem látszik életképesnek.
tovább

Az üzemi baleset

Az üzemi baleset kifejezés hallatán az emberek többségében gépekkel teli gyár, vasöntöde, építkezés képe ötlik fel elsőként, holott az e körbe tartozó események többségére "normál" munkahelyen és körülmények között kerül sor. Bármelyik foglalkoztatónál, bármilyen munkakörben történhet baleset. Persze nem minden munkavégzéssel kapcsolatos baleset (munkabaleset) minősül üzeminek, mint ahogy nem minden üzemi balesetről mondható el, hogy egyben munkabaleset is.
tovább

Uniós támogatások vállalkozásoknak

Az idei évtől jelentős változásokat vezettek be a kis- és középvállalkozások számára elérhető uniós támogatások pályázati feltételeiben. Akadnak köztük olyanok - például a biztosítékokat érintők -, amelyeknek örülnek a cégek, de olyanok is, amelyek megnehezítik a pályázást. Utóbbiak közül kiemelendő az árbevétel növekedésére vonatkozó elvárás.
tovább

Végrehajtás a dolgozó ellen

Számtalan esetben előfordul, hogy valamilyen tartozás behajtása végett végrehajtási eljárás indul a dolgozóval szemben. A munkabérre történő végrehajtások során a foglalkoztatókat is terheli néhány kötelezettség, amelyek megszegése komoly következményekkel jár.
tovább

A munkáltató utasítási joga

A munkáltató utasítási joga a munkajogviszony legsajátosabb vonása, ún. differentia specificája, amely alkalmas arra, hogy a munkaviszonyt más, a polgári jog körébe tartozó munkavégzésre irányuló jogviszonyoktól elhatárolja.
tovább

Jogmagyarázó

A munkaügy és a munkajog területéből ezúttal a másodállásokkal, a személyi alapbérrel, a rendezett munkaügyi kapcsolatokkal, valamint a munkahelyi alkoholfogyasztással kapcsolatos kérdéseket járjuk körül a gyakorlatból vett példák segítségével.
tovább

Kárkérdések

A munkáltató a munkajogi kárfelelőssége alapján a munkavállalónak elmaradt jövedelmét, dologi kárát, a sérelemmel, illetve ennek elhárításával összefüggésben felmerült indokolt költségeit és nem vagyoni kárát köteles megtéríteni. A testi, a pszichikai sérülés az élet számos területén befolyásolhatja, megnehezítheti a károsult életvitelét. A kárfelelősséggel foglalkozó sorozatunk korábbi részében elemeztük a nem vagyoni kár kérdéseit. Az e jogcímen előterjeszthető igényeket és ezek mértékét az Mt. nem nevesíti, meghatározását végső soron a bírói gyakorlat jogalakító hatására bízza. Más esetekben részletes jogi szabályozással találkozunk, és ezúttal sem mellékesek az ítéletek.
tovább

Munkavállalók a munkaügyi bíróság előtt

Cikkünk a főbb eljárási tudnivalókat tekinti át a munkavállalók számára, akár felperesként, akár alperesként állnak a munkaügyi bíróság előtt, bár megjegyezzük: ez utóbbi eset kevésbé tipikus. Ám természetesen a Munka Törvénykönyve (Mt.) is kimondja, hogy a munkaviszonyból származó igényeit a munkáltató is érvényesítheti munkaügyi jogvita során, mely igény jogosságának eldöntése a munkaügyi bíróság hatáskörébe tartozik.
tovább

Egy vagy több biztosító?

Egyre biztosabb, hogy a jelenlegi egybiztosítós rendszert felváltja a több-biztosítós modell az egészségbiztosításban. Bár az erről szóló politikai vita a közvélemény előtt több hónapja zajlik, nemcsak hogy biztosat nem tudni e tekintetben a jövőről, de a körvonalai is igencsak képlékenyek a bevezetendő új rendszernek. A cikket író szakértő a biztosítási rendszer változtatási szándékai mögé tekintve nyújt némi támpontot az érdeklődőknek arról, hogy nagy vonalakban mi várható az egészségbiztosítás átalakításától.
tovább

Felnőttképzés iskolán kívül, piaci alapon

A felnőttképzés funkciója jelentősen megváltozott az elmúlt tizenöt évben. Míg a rendszerváltozás előtt a hiányos iskolai végzettség, illetve a szakmai képzettség pótlása, ma a piacgazdaság által megkövetelt szakképesítés megszerzése és a szakmai utak - képzettségen alapuló - korrekciója, a folyamatos szakmai fejlődés a fő cél. Ez utóbbi elsősorban a munkaadók által támasztott követelmény, amit maguk is támogatnak a saját dolgozóik képzésére fordított anyagi-pénzügyi hozzájárulással. Kutatások ugyanakkor arra is rávilágítanak, hogy a vállalkozások mérete döntően befolyásolja a képzési hajlandóságot. A nagyobb cégek többet, a kisebbek kevesebbet áldoznak alkalmazottaik képzésére.
tovább

Hírvilág

Jogszabályfigyelő

Összeállításunkban azokat a lapzártát megelőzően megjelent jogszabályokat, illetve tervezeteket ismertetjük, amelyek számot tarthatnak a munkaadók érdeklődésére.
tovább

Könyvek

Vállalati vagyonvédelem

Tapasztalatok szerint a cégek árbevételük néhány tized százalékától akár tíz százalékáig terjedő összeget is költhetnek vagyonvédelemre. Jóllehet a döntés szemlélet kérdése, azonban követendő elv, hogy a vagyonvédelmi kiadásoknak arányban kell állniuk a védett terület nagyságával, a megóvni szánt értékkel és a potenciális kár mértékével. Napjainkban a magyar informatikai piac egyik leggyorsabban fejlődő területe a biztonsági szegmens.
tovább

Szakképzés a munkapiac igényei szerint

A struktúrájában deformált és hatékonyságában alulteljesítő szakképzési rendszert a gazdaság szereplőinek fokozott bevonásával kívánja átalakítani a kormány. A változásokat serkentő jogszabályi korrekciókkal a munkáltatók is egyetértenek, hozzátéve: a nagyobb szerepkör nagyobb felelősséggel is jár, s rajtuk múlik, mennyire lesznek partnerek. A szakszervezetek szintén erősíteni kívánják a képzéssel kapcsolatos érdekvédelmi munkájukat, szerintük további szabályozási finomításokra lenne szükség.
tovább

Új modell a szakmát tanulókért

A rendszerváltás idején abban az illúzióban ringattuk magunkat, hogy a jól képzett és olcsó munkaerő vonzóvá teszi a tőkeszegény Magyarországot. Azóta kiderült, hogy százezernyi szakképzett dolgozó hiányzik a munkapiacról, s a szakképzés sem szolgálja hatékonyan a gazdaság igényeit. Fordulatra, "forradalminak" is nevezhető változásra volt és van tehát szükség, ami - a munkaadók kitartó nyomására - talán már körvonalazódik a kormány új intézkedéscsomagjában. Piacképes szakképzés, továbbképzés, élethosszig tartó tanulás; mindezekre állami ösztönzés - e kulcsszavak jellemzik a megújulási folyamatokat.
tovább

Tréningpiaci konjunktúra

Az egymással konkuráló munkáltatók életében egyre fontosabb versenytényező a tréning. Napjaink új jelensége azonban, hogy növekszik az igény a komplex, nagyobb hozzáadott értékű programok iránt. A tréningpiac fellendülését nagyban segítette az uniós finanszírozás is, amely hozzájárul a vállalkozások képzési lehetőségeinek kiterjesztéséhez. A megrendelők zöme a nagyvállalati körből kerül ki, de örvendetes, hogy a tőkeerősebb középvállalkozások is felsorakoznak a megbízók közé. A kisvállalkozások - egyelőre - kevéssé érdeklődnek.
tovább

Új pályán az érdekegyeztetés

A szociális partnerek nagy jelentőségűnek tartják az érdekegyeztetésre vonatkozó két új törvényt, azonban úgy vélik: életbe léptetésük késlekedése bizonytalanságot okoz a munka világában. A felek elismerik az Országos Érdekegyeztető Tanácsban (OÉT) zajló munka eredményeit, ugyanakkor számos bírálatot is megfogalmaznak.
tovább

Új szerepre készülve