A munka bére II.

Múlt havi számunkban arra próbáltunk választ adni, hogy a munkabérek meghatározása szempontjából miféle technikák, bérezési módozatok állnak rendelkezésre. A továbbiakban arról szólunk, miként kell meghatározni az egyes munkavállalókra irányadó munkabért, illetőleg annak egyes elemeit.
tovább

Fizetség - munka nélkül

Bizonyos esetekben nem helytálló a mondás: aki nem dolgozik, ne is egyék, aki nem dolgozik, ne kapjon bért, azaz: csak munkáért járjon fizetség. A Munka Törvénykönyve nevesíti azokat a kivételeket, amikor a munkavállaló úgymond igazoltan van távol a munkából, s erre az időre távolléti díj illeti meg.
tovább

Jogmagyarázó

Milyen szabályok vonatkoznak a megszakítás nélküli munkavégzésre? Mit jelent a munkabér átutalására vonatkozó új munkajogi szabályozás a gyakorlatban?
tovább

Kártérítés

A munkáltató kártérítési felelőssége bizonyos esetekben már kockázatviselést jelent, hiszen a felelősségi körbe tartoznak a működési körön belüli okok - még ha azok elháríthatatlanok is. Írásunkból megtudható, mikor mentesülhet e szigorú felelősség alól a munkáltató, és hogy milyen feltételek mellett alkalmazható kármegosztás. A magyarázathoz ezúttal is segítségül hívjuk a bírói gyakorlatot.
tovább

A szolgálati idő

A szolgálati idő a nyugdíjjogosultság kulcsfogalma. Mind az öregségi, mind pedig a rokkantsági nyugdíj esetében az előírt szolgálati idő megléte az alapfeltétel, mennyisége pedig jelentős mértékben befolyásolja a nyugdíj összegét.
tovább

A területi kohézió térségi szemléletet igényel

Az eddigi kormányok minden törekvése és intézkedése ellenére még ma is erősen "lejt" az ország nyugatról keletre haladva. Vajon ezen az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) - az uniós források bevonásával és hatékony felhasználásával - képes lesz-e látványosan változtatni, vagy fennmaradnak a sok évtizedes különbségek? A koncepciók már kirajzolódtak, a végrehajtás szempontjából pedig 2007 sorsdöntő év lehet.
tovább

Uniós források térségi felzárkóztatásra

A Regionális Operatív Program (ROP) első pályázati kiírásaiban nem elég hangsúlyos a foglalkoztatás bővítése - állítják a munkaadói és munkavállalói érdekképviseletek. A szociális partnerek szerint törekedni kellene a foglalkoztatási szerkezet, illetve a szakképzés javítására, mert ebben nagy különbségek vannak az ország egyes térségei között. Probléma az is, hogy választott regionális testületek híján nem születnek valódi régiós döntések; a fő kérdésekről továbbra is Budapesten határoznak.
tovább

Családbarát munkahelyek

Ötvenkilenc pályázat érkezett a Szociális és Munkaügyi Minisztérium (SZMM) által alapított Családbarát Munkahely Díj idei kiírására. Négy kategóriában adták ki az első díjat, az oklevelet, valamint a különdíjat. Az elismerésben részesülő munkáltatók úgy vélik: a családosok támogatásában kifejtett sokirányú erőfeszítéseikkel egyszersmind versenyképességük megőrzését, illetve javítását is szolgálják. Az elismerés ugyanakkor a cég arculatát és hírnevét is erősíti.
tovább

Irodai egészség

Szakemberek szerint az irodák munka-egészségügyi helyzetét tekintve kinőttük a tipikus gyermekbetegségeket, azonban a korszerűbb körülmények újabb feladatok elé állítják a foglalkoztatókat. Nemzetközi tapasztalatok igazolják, hogy a munkáltatói törődés nem csupán önzetlen jótékonykodás; hosszú távon megtérül a ráfordítás.
tovább

Hírvilág

Jogszabályfigyelő

Összeállításunkban azokat a lapzártát megelőzően megjelent jogszabályokat, illetve tervezeteket ismertetjük, amelyek számot tarthatnak a munkaadók érdeklődésére.
tovább

Könyvek

Magyarok külföldön

Az Európai Unió új tagállamai közül Magyarország az egyike azon országoknak, ahonnan a legkevesebben keresnek külföldön munkát. Pedig a foglalkoztatottak sokszor az itthoni minimálbér ötszörösét is megkereshetik a "messzi idegenben", ráadásul az EU-ban - elvileg - egyre könnyebb és egyszerűbb lesz az új tagállamok polgárainak munkát vállalniuk.
tovább

Munkaügyi ellenőrzések

A kormány szerint immár látható a gazdaság kifehérítését célzó lépések hatása, legalábbis a számok azt jelzik, hogy a közterheket egyre többen fizetik be a közös kasszába. A munkaügyi felügyelőknek azonban még bőven akad dolguk, hiszen a munkáltatók egy része a szankciók szigorodása ellenére sem tartja be a munkaügyi rendelkezéseket. A vállalkozások ugyanakkor azt kifogásolják, hogy az ellenőrök csak ott bukkannak fel, ahol lazaságból hibáznak, az igazi "nagy halakra" nem vadásznak.
tovább

Szünidei diákmunka

A nyár beköszöntével a szokottnál is több fiatal jelenik meg a munkahelyeken: a diákok nemcsak pihenésre, de szakmai tapasztalatszerzésre, illetve a nyári zsebpénz előteremtésére is ki akarják használni a szünidőt. A munkaerőpiacon megjelenő mintegy 100-150 ezer középiskolás és egyetemista a munkaadók számára is könnyebbséget jelent: segítségükkel áthidalható a szabadságolás okozta átmeneti munkaerőhiány, illetve könnyebb megfelelni a piac szezonális igényeinek.
tovább

Régiópolitika és foglalkoztatás

Százmilliárdokról dönt a MAT

Idén ünnepli tízéves fennállását a Munkaerő-piaci Alap Irányító Testülete (MAT). A munkaadói, a munkavállalói és a kormányzati oldal képviselőiből álló grémium a kezdetek óta azon munkálkodik, hogy eredményesen hozzájáruljon a foglalkoztatás bővüléséhez. A testület tagjai nem kevés pénzről döntenek: az idén 348 milliárdot oszthatnak szét.
tovább

Társaságiadó-kedvezmények

A magyar vállalkozások működőképességét, versenyképességét sokféle gazdaságpolitikai eszközzel lehet javítani, ezek sorában szerepelnek a különböző támogatások, valamint a társaságiadó-törvényben rögzített adókedvezmények is.
tovább

Új jelenségek az álláspiacon

Az álláspiac - hű tükörképeként a munkapiacnak - jelentős átrendeződések színtere. A munkaerő-közvetítés és -kölcsönzés trendjei azt jelzik, hogy az állástalanok számának növekedésével egyre több munkanélküli jelentkezik a szolgáltatóknál, miközben a munkáltatók bizalma is erősödik a közvetítők iránt. Minden jel arra utal, hogy a jövőben az on-line közvetítés szerepe még jobban felértékelődik - ráadásul egyre több fizikai munkakör is felkerül az elektronikus hirdetési felületekre -, miközben a kölcsönzés keretei is finomodnak. Ez utóbbit szolgálja a vonatkozó jogszabály korrekciója, melynek nyomán április 1-jétől egyenlő bánásmód illeti meg a kölcsönzött és a nem kölcsönzött munkavállalókat.
tovább