Atipikus foglalkoztatás

Az ezredforduló környékén, a világ fejlettebb térségeiben a tudásalapú társadalom megteremtése a cél, amely alapvetően megváltoztatja a munka világát is. Versenyképesség, hatékonyság, rugalmasság az egyik oldalon, nagyobb mozgástér, ám kisebb biztonság a másikon. Összeegyeztethető-e a rugalmasság és a munkavállaló biztonsága? Erre keresik a választ kormányok és nemzetközi szervezetek, s e kérdésekre előbb-utóbb itthon is megnyugtató válaszokat, illetve a megoldásokra árnyaltabb eszközöket kellene találni.
tovább

Foglalkoztatásbővítő támogatások

A hazai vállalkozások - a nehézkes kezdetek ellenére - lassan megtanulják, hogy miként pályázhatnak sikeresen a foglalkoztatás bővítését szolgáló uniós és hazai forrásokra. Bár Magyarország számára gondot okozott, hogy a 2000-2006-os finanszírozási ciklus harmadik harmadában, 2004-ben csatlakozott az EU-hoz - s ezért rövid idő állt rendelkezésre a pályázatok lebonyolítására és a nyertes projektek megvalósítására -, a tapasztalatok azt jelzik, hogy az igénylők megismerik a konstrukciók logikáját, és a beadványok megfelelnek a formai előírásoknak.
tovább

Két év az Unióban

Magyarország uniós csatlakozásának első kétéves mérlege minden korábbi aggály ellenére pozitív; az ország több pénzt kapott az Európai Uniótól, mint amennyit befizetett a közös kasszába. A kezdeti nehézségek ellenére hazánk jól teljesített az uniós támogatások felhasználásában az első Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) keretében. Jövőre és az azt követő öt évben további 8 ezer milliárd forintnyi uniós forrás érkezhet Magyarországra. A második Nemzeti Fejlesztési Terv fő célkitűzéseinek társadalmi vitája augusztusban indult.
tovább

Levonások munkabérből és egyéb jövedelemből

Cikkünkben sorra vesszük, hogy a dolgozó járandóságait, illetve néhány jellemző egyéb juttatást mely jogszabály alapján, milyen levonások terhelik. Szót ejtünk arról is, hogy az egyes juttatásokból a bírósági végrehajtásról szóló törvény alapján milyen levonások teljesíthetők.
tovább

Coaching a felsővezetőknek

Vezetési tanácsadó cégek sokasága kínál különböző szolgáltatásokat a versenyszféra szereplőinek. A humánerőforrás-gazdálkodástól a vállalati stratégiáig, az informatikától a szervezetfejlesztésig széles a paletta, s a kör már-már naponta bővül. A segítségnyújtás egyik legújabb formája a felsővezetőknek szóló coacholás vagy coaching, amely egyfajta immunerősítő "szer" a felelős menedzserek időnként megoldhatatlannak látszó problémái kezelésére.
tovább

Természetbeni juttatások - szigorodó feltételek

A szigorodó adójogi feltételek és az ennek nyomán egyre bonyolultabbá váló adminisztratív kötelezettségek ellenére a hazai jövedelmi struktúrának mára meghatározó elemévé vált a természetbeni juttatások rendszere. A tanácsadók által végzett felmérések azt jelzik, hogy a munkáltatók körében egyre népszerűbb a cafeteria-rendszer.
tovább

Éles verseny a felnőttképzés piacán

Bár Magyarország a rendszerváltás időszakában működőképes felnőttképzést örökölt, azóta - a gazdasági változások következtében - olyan hátrányt halmozott fel, hogy mára - e téren - az uniós országok sorában az utolsó helyre került. Szakemberek szerint előrelépés akkor várható, ha a felnőttképzés jobban igazodik a gazdaság igényeihez. Az bizonyos, hogy a nyelvtanulásnak és a számítógépes ismeretek oktatásának van és lesz is piaca. Ma csaknem ötezer képzőcég működik szerte az országban, amelyek között éles verseny zajlik az állami támogatásokért, mely forrásokat csak akkreditált képzőintézmények kaphatnak. Az oktatócégek a II. Nemzeti Fejlesztési Terv jótékony hatásában bíznak.
tovább

Távoktatás: túl az első lépéseken

Foglalkozás-egészségügy az irodákban

Évek óta töretlen az irodák térhódítása; az idei második negyedévben 75 ezer négyzetméternyi új területet béreltek ki hazánkban a cégek, ami az utóbbi tizenhat év második legmagasabb értéke. Rendkívül gyors ütemben fejlődik az irodák gépesítettsége is, a hagyományos eszközöket felváltja a tevékenységet könnyítő és gyorsító technika. Mindez különleges feladatokat ró a foglalkozás-egészségügyi és a munkavédelmi szakemberekre, valamint a munkáltatókra.
tovább

Könyvek

Szakzsargon és üzleti nyelv

A szaknyelvekben egyértelműen az angol vette át a vezető szerepet. Ugyanakkor - a tudományosság látszatát keltve - gyakorta akkor is idegen nyelveken beszélnek a dolgozók, ha azt semmi sem indokolja. Nyelvészek szerint nem igaz, hogy az idegen kifejezéseknek ne lennének magyar megfelelői, vagy azok ne jelölnék pontosan az adott fogalmat. Ráadásul a magyar nyelv is fejlődik, követi a változásokat.
tovább

Folyamatosság a munkaügyi szakpolitikában

A munkaügyi kormányzat - folytatva az előző ciklusban megkezdett munkát - programokkal, támogatásokkal és kedvezményekkel kívánja előmozdítani a foglalkoztatás bővítését. A munkavállalói érdekvédők úgy látják: a szaktárca által meghirdetett programok csupán válságkezelésre alkalmasak; az alacsony szintű hazai foglalkoztatás hátterében az is meghúzódik, hogy a szaktárca nem elég offenzív a célok elérésében. A munkaadói érdekvédők problémának tartják, hogy a kormányzati megszorítások miatt immár a kis- és közepes vállalkozások sem képesek felvenni a nagyvállalatoktól elbocsátott dolgozókat.
tovább

Konvergenciaprogram a felzárkóztatásért

Modernizálódó munkaügyi központok

Régi-új irányok a munkaerőpiacon

A második Gyurcsány-kormány Új egyensúly programjához kapcsolódó megszorító intézkedések nemcsak a munkavállalókat érintik érzékenyen, de - a tehernövekedések miatt - a munkaadókat is spórolásra kényszerítik. Mindez negatívan hat a foglalkoztatás bővülésére, s előrevetíti munkahelyek megszűnését is. A munkaügyi kormányzat ennek ellenére különféle pályázatok meghirdetésével igyekszik bővíteni a foglalkoztatást, akkor is, ha nyilvánvalóvá vált, hogy a pályázati konstrukciók addig működnek, amíg a központi forrásokból futja. Probléma az is, hogy nem követhető nyomon: a rendszerből kikerülők miként maradnak meg a munkaerőpiacon. Ugyanakkor egyelőre nem láthatóak a feketemunka kifehérítését vagy legalábbis a szürkítését hatékonyan szolgáló intézkedések sem, amelyektől a kormány a költségvetési hiány csökkenését reméli.
tovább

Hírvilág

Jogszabályfigyelő

Összeállításunkban azokat a lapzártát megelőzően megjelent jogszabályokat, illetve tervezeteket ismertetjük, amelyek számot tarthatnak a munkaadók érdeklődésére.
tovább

Jogmagyarázó

A sajtó az adóellenőrzési moratórium lejárta kapcsán hangos a kórházak, egyéni orvosok panaszaitól, melyek egyenesen az egészségügy ellehetetlenítéséről szólnak. Az alábbiakban áttekintjük a kérdés jogszabályi hátterét és a megoldás lehetséges irányait.
tovább

Pénzügyi tárgyú törvények változása, 2006-2007

Összeállításunkban részletesen, értelmező magyarázatokkal kiegészítve ismertetjük a szeptembertől, októbertől, valamint a jövő év elejétől életbe lépő adó- és más pénzügyi tárgyú törvénymódosításokat. Szakértő szerzőink mindenki számára egyértelműen fogalmazva mutatják be a változásokat, s kitérnek számos, eleddig megválaszolatlan kérdésre is.
tovább

Stabilizáció és versenyképesség

Az új Gyurcsány-kormány megalakulása után két hónappal a miniszterelnök elsőként az Országos Érdekegyeztető Tanácsban (OÉT), a szociális partnereknek jelentette be azokat az intézkedéseket, amelyek az államháztartás évek óta magas és növekvő hiányának csökkentését, illetve az egyensúly helyreállítását szolgálják. A csomag egésze és egyes elemei külön-külön is hideg zuhanyként érték mind a munkaadói, mind a munkavállalói érdekképviseleteket, annak ellenére, hogy e körben mindenki tudta: az államháztartási hiány növekedését sürgősen meg kell állítani, s ennek érdekében valamit tennie kell a kormánynak.
tovább

Tb-változások

Cikkünk a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény, valamint az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény (Eho-tv.) módosítását foglalja össze.
tovább

Veszélyben a foglalkoztatás?