A kiigazítás visszaveti a foglalkoztatást

Az egyensúlyjavító kiigazítás a kis- és középvállalkozói szektort is érinti majd, azonban az intézkedések - hosszabb távon - olyan előnyökkel járnak, amelyek kompenzálják majd a jelenlegi adóemeléseket - állítja a gazdasági kormányzat. A munkáltatók - elismerve a stabilizáció fontosságát - arra hívják fel a figyelmet, hogy a foglalkoztatás megőrzése érdekében speciális kormányzati intézkedések kellenek. A munkavállalói érdekképviseletek úgy látják: strukturális reformok helyett csak rövid távú tűzoltás történik.
tovább

Stabilizáció kontra versenyképesség

A nyáron elfogadott, a költségvetési kiigazítás jegyében megszületett adócsomag összességében több százmilliárd forintot von el az üzleti szférától. A kelet-közép-európai régióban már így is a legalacsonyabb ütemben növekvő magyar gazdaság dinamikája a költségvetési kiigazítás következtében megfeleződik, a megugró infláció mellett a reálbérek csökkennek, és a lakossági fogyasztás is mérséklődik. A közgazdászok szerint elodázhatatlan a költségvetés stabilizációja, az igazi kihívást azonban az jelenti majd, hogy a kormány miként tudja megakadályozni a vállalati versenyképesség romlását. A vállalatok egyetlen vigasza, hogy további adónövelésre - a kabinet ígérete szerint - nem kell számítani a ciklusban; a jövőben a hiány mérséklését nem a bevételek növelésével, hanem a kiadások csökkentésével kívánják elérni.
tovább

Adóprés és reform

Adóváltozások a gyakorlatban

A nyáron elfogadott adócsomag munkaadókat érintő szabályai többnyire a jövő év elejétől, néhány azonban már az idén, szeptember 1-jétől hatályos. Cikkünk a módosuló szabályok közül elsősorban azokat ismerteti, amelyekkel kapcsolatban a munkáltatóknak gazdasági döntéseket kell hozniuk. Az új szabályok magyarázatán kívül az ezekhez kapcsolódó gyakorlati teendőkre is felhívjuk a figyelmet.
tovább

Felértékelődő tudásmenedzsment

Honi viszonylatban a tudásmenedzsment még kevéssé ismert, jóllehet a vállalkozások túlnyomó többsége tisztában van azzal, hogy a tudás a siker elérésének egyik stratégiai eszköze. Elvétve ismerik azonban fel: ahhoz, hogy az ebben rejlő értékeket hatékonyan kihasználhassák, végrehajtható programot kell kidolgozniuk. Szakértők állítják: a szakmai információk cégen belüli megosztásában akkor várható előrelépés, ha sikerül legyőzni a középvezetők ellenállását.
tovább

Hírvilág

Jogszabályfigyelő

Összeállításunkban azokat a lapzártát megelőzően megjelent jogszabályokat, illetve tervezeteket ismertetjük, amelyek számot tarthatnak a munkaadók érdeklődésére.
tovább

Jogharmonizáló

A magyar szabályokhoz képest az EU-tagállamok jelentős részében szigorúbb feltételek mellett folytatható a kölcsönzés. Sok esetben az egyenlő bánásmód követelményét a kölcsönbeadó és a kölcsönvevő alkalmazottai között a munkába állástól kezdődően alkalmazni kell, több ország limitálja a kölcsönzés időtartamát, mások kifejezetten felsorolják azokat a körülményeket, amelyek esetén saját munkavállaló mellett a kölcsönzött foglalkoztatása is szóba jöhet. Megismerkedünk a velünk együtt csatlakozó államok szabályozásának meghatározó jegyeivel, és nem mellékesen a magyar munkaerőpiacot is befolyásoló tagjelölt Románia jogi rendelkezéseivel. Végül egy új terület áttekintésébe kezdünk, nevezetesen az önszabályozás szerepét vizsgáljuk a kölcsönzés terén.
tovább

Jogmagyarázó

A gyakorlatban felvetődő értelmezési kérdésekkel foglalkozó összeállításunkban a garantált bérminimum, a konzultáció, az ágazati kollektív szerződés, a szervezkedési jog, valamint a munkahelyi drogteszt témakörét érintjük.
tovább

Könyvek

Üzlet és protokoll

Az üzleti élet protokollszabályainak áthágása komoly anyagi károkat is okozhat egy-egy vállalkozásnak. Tárgyalások, üzleti vacsorák, esetleg a partner megajándékozása előtt érdemes tehát tájékozódni vagy szakember segítségét kérni. Tanácsadók tapasztalatai szerint a cégek egy része már felismerte a protokoll jelentőségét, s e téren is igyekszik informálódni. Fontos változás, hogy a reprezentáció és az üzleti ajándék adója 44-ről 54 százalékra nőtt.
tovább

Növekvő tb-terhek

A szeptember 1-jétől hatályos (illetve részben csak a jövő év január 1-jén hatályba lépő) jogszabályi változások között a társadalombiztosítással összefüggő módosítások viszonylag csekély terjedelműek, de a terhek növekedésében meghatározó jelentőségűek. A kifizetők és a munkavállalók legfontosabb kötelmeit az alábbiakban foglaljuk össze.
tovább

OFA a civilekért

Az idén 1,74 milliárd forintot fordíthat programjaira az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány (OFA). A 2006-os esztendőben arra igyekeznek összpontosítani, hogy a civil szervezetek megerősödjenek, s később önállóan pályázhassanak a 2007-től nagyságrendekkel nagyobb uniós forrásokra.
tovább

Szabadidő a munkajogban

Miután a munkaviszony olyan sajátos jogviszony, amely rendszerint tartós jelleggel, hosszú időre jön létre, ezért fennállásának idejére intézményesen is gondoskodni kellett a munkavállaló számára megfelelő szabadidőről. Ezt szolgálják az Mt.-nek a pihenőidőre, a szabadságra, a munkaidő-kedvezményekre és az egyéb jogos távollétekre vonatkozó rendelkezései. Ha pedig a munkavállaló nem ilyen okból, hanem jogellenesen marad távol a munkahelyétől, ezt a gyakorlatban igazolatlan mulasztásnak tekintik, és rendszerint jogkövetkezményekkel jár.
tovább

Új fejlesztési program

Az Új Magyarország program keretében 2007 és 2013 között 8000 milliárd forint fordítható fejlesztésekre, amelyek középpontjában az életkörülmények általános javításával egyenrangú cél a versenyképes magyar gazdaság megteremtése, a foglalkoztatás bővítése, a korszerű közigazgatás és intézményrendszer kialakítása, valamint a régiók fejlesztése és felzárkóztatása.
tovább

Új irányok a szakképzésben

Az új kormány a szakképzés továbbfejlesztése jegyében hirdette meg programját - tizenkét pontban deklarálva a jól képzett munkás presztízsének visszaállítását szolgáló legfontosabb teendőket.
tovább

Vezető tisztségviselők

A gazdasági társaságokra vonatkozó, túlnyomórészt 2006. július 1-jétől hatályba lépő, új szabályozást bevezető jogszabály, a 2006. évi IV. törvény (új Gt.) több ponton állítja az ellenkezőjét annak, amit a korábbi Gt. tartalmazott. Az újdonságok közé tartozik, hogy a vezető tisztségviselők ilyen minőségükben munkaviszonyt nem létesíthetnek.
tovább

Pénztárak a gondoskodás szolgálatában

A pénztárpiac kiegyensúlyozott és megrázkódtatásoktól mentes, jóllehet a koncentráció e szektorban is végbement. A kormányzati megszorító intézkedések valamennyi hatását ma még nem látják pontosan a piac folyamatait elemző szakemberek, az azonban bizonyos, hogy a jövő év január elsejétől hatályos szabályozás korlátozza a munkáltatók által átvállalt, a munkavállalóik után fizetendő alap- és többlettagdíj kedvezményét. Míg jelenleg a munkaadók a minimálbér 100 százaléka - egyes esetekben 130 százaléka - erejéig támogathatják ily módon adó- és járulékmentesen dolgozóikat, januártól ez az arány a nyugdíjpénztárak esetében 50, az egészség-, valamint az önsegélyező pénztáraknál 20 százalékra csökken.
tovább

Szövetségek a világhálón

A munkaadói szervezetek számára stratégiai kérdés, hogy milyen formában és milyen hatékonyan tartanak kapcsolatot tagságukkal; céljuk a korrekt, gyors és minőségi információáramlás feltételeinek megteremtése. A tájékoztatás egyik klasszikus és régóta használt módja a saját újság kiadása, illetve újabb eszköze az internet, amely forradalmasította a tájékoztatási és tájékozódási lehetőségeket. E régi-új eszközöknek az érdekközösség megerősítésében is kitüntetett szerepük van.
tovább