A társadalombiztosítási kötelezettségek teljesítése

A foglalkoztatók társadalombiztosítással összefüggő kötelezettségeire (járulékbevallás, befizetés, bejelentés) vonatkozó eljárási szabályok többsége az idén ősszel, illetve 2006. január 1-jétől módosul. Tekintve, hogy a régi rend többnyire mindenki előtt ismert (és már nem sokáig kell alkalmazni), ám az újnak több elemét (például formátum, gyakorlati lebonyolítás) egyelőre homály fedi, a részletszabályok helyett elsősorban a változás irányaira hívjuk fel a figyelmet, különös tekintettel az átmeneti szabályokra.
tovább

Adók és adózók

Adóreform és versenyképesség

A munkaadói érdekképviseletek többsége már a nyáron az őszi - számukra életbevágóan fontos - tárgyalási, törvény-előkészítési időszakra készültek. Legtöbbjük kikérte tagjai, tagszervezetei véleményét, s ezeket összegezve indulnak "harcba" az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) bértárgyalásain, illetve a készülő adótörvények és a jövő évi költségvetés igencsak hevesnek ígérkező vitáin. Különösen kemény egyeztetések várhatók a minimálbér újfajta meghatározását illetően. Az már most látszik - és ebben szinte egységes a munkaadói oldal -, hogy nem értenek egyet a végzettség szerint differenciált (alapfokú, szakmunkás, felsőfokú), háromelemű minimálbérrel. A többség véleménye szerint a betöltött munkakört kell alapul venni, mert egyre gyakoribb, hogy alacsonyabb munkakört is diplomások töltenek be, és a végzettséget is elég lazán határozzák meg.
tovább

Szigorítások és enyhítések

Tart az alku a jövő évi költségvetésről, amelynek részletei még nem tisztázódtak, azt viszont már tudni lehet, hogy a hivatalos prioritási lista élén az adócsökkentés, az igazságosabb elosztás és az állami takarékosság áll majd. A kormányzat az ideihez hasonló GDP-növekedési ütemet feltételez jövőre is, és a sarokszámokat ehhez igazítja. A munkáltatók és a szakszervezetek képviselője pozitív jeleket vél felfedezni az eddig nyilvánosságra került tervezetekben, azonban máris számos módosító javaslattal állnak elő, s bátrabb lépéseket várnak a kormánytól a versenyképesség javítása terén.
tovább

Vita a munkaügyi ellenőrzésről

A munkaadók képviselői teljes egészében elutasították a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény tervezett módosítását az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) ülésén. A kormányzat azonban ragaszkodik a koncepcióhoz. Érvei szerint mivel állami feladatról van szó, ezért konszenzus nélkül is beterjeszti a javaslatot a parlament elé.
tovább

Ágazati bértarifa

Napjainkban formálódik és várhatóan a jövő év január elsején lép érvénybe az építőipari ágazati kollektív szerződés a hozzá kapcsolódó bértarifa-táblázattal. Ezzel a sütőipar, a villamosenergia-ipar és néhány más szakterület után e szektorban is megteremtődik egy olyan eszközrendszer, amely - a munkavállalók, valamint a munkaadók várakozásai szerint - hozzájárul az egyenlő piaci feltételekhez. Kereteit a szakágazati párbeszédbizottság jelöli ki, azonban a folyamatnak lendületet adott a kormányzat törekvése a feketemunka kifehérítésére.
tovább

Mérlegen a foglalkoztatás

A munkaadói érdekképviseletek tapasztalatai szerint annak ellenére sem érzékelhető érdemi foglalkoztatásbővülés a munkaerőpiacon, hogy számos olyan pályázati lehetőség van, amelyek révén - bizonyos feltételek teljesítésekor - a vállalkozóknak olcsóbb lehet az új dolgozók alkalmazása. Ezt a megkérdezettek mások mellett a gazdasági környezet kiszámíthatatlanságával magyarázzák, s úgy látják, a bérterhek csökkentése nélkül nincs esély új álláshelyek létesítésére, a foglalkoztatás érzékelhető bővítésére.
tovább

Felnőttképzés: válasz a piaci igényekre

A statisztikák szerint Magyarországon egymillió munkaképes korú állampolgár mindössze nyolc általános vagy annál is alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezik. Elsősorban ők azok, valamint a munkaerőpiacról távol maradó inaktívak, akik számára sorskérdés, hogy hatékony felnőttképzés működjön Magyarországon. Ugyanakkor erre a képzési formára hárul az a feladat is, hogy a gazdaság változásaihoz rugalmasan igazodó munkaerővel lássa el a piacot, vagy - Csizmár Gábor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter megfogalmazása szerint - "gyorsreagálású hadtestként" kövesse és szolgálja ki a piac szakmai tudáshoz kapcsolódó, folyamatosan változó igényeit. Ezeknek ugyanis a XXI. században mindinkább az egész életen átívelő tanulással lehet megfelelni.
tovább

Fogyatékosok foglalkoztatása

A kormány az idén mintegy másfél milliárd forintot ajánlott föl a munkáltatóknak a foglalkoztatási rehabilitáció segítésére, a megváltozott munkaképességűek és a fogyatékkal élők alkalmazásának támogatására, illetve az e kört érintő álláshelyek megőrzésére. Emellett a Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program (HEFOP) és az EQUAL Program irányító hatósága augusztus közepén ismét meghirdetett - mások mellett - két olyan pályázatot, amely a munka világában nehezebben boldogulók elhelyezkedését segíti. E beadványokat október 17-ig várják.
tovább

Kármegosztás a munkahelyen

A munkáltatókat terhelő szigorú kárfelelősség nem sok kibúvót enged a fizetési kötelezettség alól. Cikkünk a bírósági gyakorlaton keresztül bemutatja, milyen esetben köteles viselni a dolgozó a munkahelyen őt ért kár egy részét.
tovább

Magyar munkavállalók az EU-ban

Nem igazolódott be a félelem, miszerint a magyar munkavállalók tömegesen keresik megélhetésüket külföldön. A hazai szakemberek szerint elsősorban a nyelvtudás hiányának tudható be, hogy egy-egy szakma kiválóságai csak elvétve éltek az uniós csatlakozás nyújtotta munkavállalási lehetőségekkel. A tapasztalatok azt jelzik, hogy idegenként mozgunk a nemzetközi munkaerőpiacon. Mindazonáltal szakértők azt prognosztizálják, hogy ha itthon néhány éven belül nem javulnak a kereseti pozíciók, akkor különösen a fiatalok elözönlik a jobb megélhetést kínáló külföldi munkahelyeket.
tovább

Startolnak a pályakezdők

Október elsejétől az eddiginél több és hosszabb időre szóló támogatás jár majd a pályakezdőket foglalkoztató vállalkozásoknak. Az úgynevezett Start program a január elejétől érvényben lévő támogatási rendszert váltja fel, amelyet a vállalkozói szféra nagy része nem talált elég ösztönzőnek. A kormányzat ezzel a pályakezdők munkanélküliségének folyamatos növekedését szeretné megállítani. Kimondott cél az is, hogy az eddig feketén foglalkoztatott fiatalok minél nagyobb hányadát tereljék legális mederbe.
tovább

HÍRVILÁG

Jogszabályfigyelő

Összeállításunkban azokat a lapzártát megelőzően megjelent jogszabályokat, illetve tervezeteket ismertetjük, amelyek számot tarthatnak a munkaadók érdeklődésére.
tovább

Jogharmonizáló - Terjed a részmunkaidős foglalkoztatás

A munkaidő szabályozásában a munkaerőpiac elnőiesedése olyan tendenciákat keltett, amelyek a klasszikus, teljes munkaidőre szóló foglalkoztatás egyeduralmát ugyancsak amortizálják. Terjed a részmunkaidős foglalkoztatás, a családbarát munkahely mint célkitűzés megfogalmazása is a kétkeresős modell elterjedéséhez köthető. Ugyanakkor feszültségeket is gerjeszt az egyéni és a munkaadói szempontok összehangolása a munkaidő beosztásának meghatározásakor. Új tendencia tapintható ki, öt szempont szerint igyekezvén összehangolni az egyén és a cég érdekeit.
tovább

Jogmagyarázó - Rendkívüli felmondás

Összeállításunkban a rendkívüli felmondás témáját járjuk körül. Szó lesz a jogintézmény fogalmáról, nemzetközi hátteréről, valamint gyakorlati alkalmazásának kérdéseiről, az irányadó bírósági határozatról.
tovább

Premizálás a munkahelyen

Hogyan kell helyesen kitűzni a prémiumfeladatokat? Mikor jár szerződés szerint a prémium az el nem végzett munkáért is? Cikkünkben a prémiummal kapcsolatos perek tanulságait ismertetjük néhány irányadó bírósági határozat felhasználásával.
tovább

Könyvek

Túlkínálat az irodapiacon

Az irodapiac túlkínálata - legalábbis elvben - jó tárgyalási feltételeket teremt a bérleményt kereső vállalkozások számára. Az esetek jó részében valóban nekik kedvez a helyzet, azonban nehezebb dolguk van a túlságosan nagy vagy éppen rendkívül kis helyigényű cégeknek. A piaci trendek nyomán a munkáltatók olcsóbban juthatnak bérleményhez, különösen akkor, ha nem elsősorban az újonnan átadott épületekben, hanem a négy-öt éve üzemelő, esetleg éppen megürült irodaházakban néznek szabad terület után.
tovább

Mobilvilág: átrendeződő munkahelyek

Nemrégiben tudományos konferenciát rendeztek a mobiltechnika mindent - a munkát és az életmódot is - átrendező hatásáról. Aszakemberek megállapították, hogy a számítógép és a zsebtelefon alapvetően megváltoztatta az emberek mindennapjait, s gyökeresen átalakítja a hagyományos munkavégzést. A mobilvilág új munkaszervezési eljárásokat von maga után, felgyorsítja a vállalati kommunikációt, és hatással van a munkahelyi-emberi kapcsolatokra.
tovább

Munkaerő-kiválasztási stratégiák

A munkatársak kiválasztásában kulcsszerepe van az állásinterjúnak, amelyre a munkaadóknak és a munkavállalóknak is érdemes alaposan felkészülniük. Szakemberek szerint a nemzetközi cégek és a hazai vállalatok között - az állásinterjú műfajában - nincs lényeges különbség. Egyre elterjedtebb a többfordulós felvételi rendszer; számos pozícióhoz négy-öt kiválasztási fordulón át vezet az út.
tovább

Színlelt szerződések ellenőrzése

Sokáig úgy tűnt, hogy véget ér az a moratórium, amelyet a magánszemélyek foglalkoztatásával összefüggő színlelt szerződések rendbetételére kaptak a munkáltatók. Az Országgyűlés május 30-ai döntése alapján azonban a foglalkoztatási szerződések rendezésére - a korábbiakhoz képest szigorított módon - még egy év biztosan rendelkezésre áll. Cikkünkben a moratórium új szabályait, valamint a színlelt szerződések ellenőrzésével kapcsolatos tudnivalókat ismertetjük.
tovább