A családtámogatás jelene és tervezete

A kormány "100 lépés" programjában meghirdetett változások közül talán a legnagyobb visszhangot a családtámogatási rendszerben tervezett változások keltették. Az újdonság lényege abban ragadható meg, hogy míg a családtámogatási, nevelési támogatási jogszabályok szerint adható juttatások növekednek, addig a személyi jövedelemadóban szabályozott gyermekkedvezményt csak igen szűk körben lehet majd érvényesíteni. Cikkünkben - a várható következmények kiszámíthatósága érdekében - az ez évtől hatályos és a jövő évben várható adózási szabályokat mutatjuk be.
tovább

Akcióban a munkaügyi ellenőrök

A kormány által meghirdetett száz lépés programnak a munkaügy területén is több olyan pontja van, amelyek a feketegazdaság visszaszorítását, a foglalkoztatás "kifehérítését" célozzák. Az erre irányuló intézkedések fontosságát a munkaügyi ellenőrzések tapasztalatai is alátámasztják. Az Országos Munkaügyi és Munkabiztonsági Főfelügyelőség (OMMF) nyári akciói azt jelzik: valamennyi ellenőrzött szektorban számos jogsértés fordul elő.
tovább

Felnőttképzés távoktatással

Egyes kutatók szerint a piac 10-15 évente átértékeli a megszerzett tudást, mások szerint - szakmától függően - 5-7 évenként kell a teljes ismeretanyagot felfrissíteni. Tény, hogy napjainkban a hazai munkáltatók mind szélesebb köre tekinti a képzettséggel, a szakismerettel azonos értékűnek a munkavállalók folyamatos megújulási képességét. Az ismeretek bővítésének egyik legnépszerűbb eszköze a távoktatás.
tovább

Gyakorlati képzés a munkahelyen

A szakmunka fortélyait csak avatott mestertől lehet igazából elsajátítani. Cikkünk az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók gyakorlati képzésének kérdéseit tárgyalja, különös tekintettel a munkahely és az ott ténykedő tanoncok kapcsolatára.
tovább

Kkv-pályázatok

A kis- és középvállalkozások (kkv) súlyát a magyar gazdaságban jól érzékelteti, hogy e munkáltatói kör termeli meg a hazai hozzáadott érték 40 százalékát, s adja a munkahelyek 60 százalékát. E tekintélyt parancsoló adatok arra késztetik a mindenkori kormányt, hogy ne hagyja magára e szektort, és segítse fő problémái - a tőkehiány, az adminisztrációs nehézségek, a képzéssel és az utánpótlással kapcsolatos gondok - megoldásában. Mindebben kiemelkedő szerep hárul a vállalkozásokat megcélzó hazai és uniós pályázatokra.
tovább

Minőségügy és versenyképesség

Bár az elmúlt években a magyarországi cégek jelentős fejlődést értek el minőségügyi rendszereik kiépítésében, feladat még bőven van. Különösen a kis- és közepes vállalkozások szorulnak ösztönzésre és támogatásra, lévén a pár fős szervezetekben a minőségügyi követelmények speciális értelmezést kívánnak, illetve árbevételük tetemes hányadát felemészti a tanúsítási összeg, még akkor is, ha számos szolgáltató kedvezményt kínál megbízóinak. Nagy segítséget jelent, hogy minőségügyi célokra a Nemzeti Fejlesztési Terv keretében is megnyílnak pályázati források.
tovább

Munkahelyek védelme

Az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány (OFA) számos projekttel támogatja a munkahelyek megőrzését. Az erre irányuló "kínálatban" tavaly az egyik legsikeresebb program a kis- és középvállalkozások számára indított képzés volt, az idén a legtöbb forrás a romák foglalkoztatási esélyeinek javítására jut. Támogatásra elsősorban azok a pályázók számíthatnak, akik a foglalkoztatási gondokat újszerű megoldásokkal kívánják enyhíteni.
tovább

Az ügyfélkapcsolatok korszerűsítése

Korszerű ügyfélkapcsolatok nélkül manapság egyetlen cég sem lehet sikeres, a verseny ugyanis korántsem korlátozódik csak a termékekre és a szolgáltatásokra. A tapasztalatok tanúsága szerint a célközönség, a vevők körében a kiszolgálás milyensége is meghatározó választási szempont. A nagyobb szolgáltatók modern technikai infrastruktúrával - call centerrel, internetes ügyintézéssel - állnak a fogyasztók rendelkezésére, de immár a kisvállalkozások is napirendre tűzték ügyfélkapcsolataik fejlesztését. Tény, utóbbiak körében még ma is a személyes kapcsolat az elsődleges.
tovább

Könyvek

Hírvilág

Jogszabályfigyelő

Jogharmonizáló - Kötött munkaidő helyett rugalmas

A közelmúltban a munkaidő szabályozása újból a fókuszba került. Most induló többrészes sorozatunk a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet által kibocsátott dokumentum alapján átfogó képet ad az egyezmények történetéről, a felülvizsgálat eredményéről és a jövő céljairól.
tovább

Jogmagyarázó - Együttműködési kötelezettség a munkahelyen

Az együttműködési kötelezettség a tartós, bizalmi jellegű jogviszonyoknak, így a munkaviszonynak is sajátossága. Talán a bírósági gyakorlat segítségével bemutatandó példák a legalkalmasabbak az együttműködési kötelezettség mint alapelv tényleges tartalmának bemutatására.
tovább

Módosuló foglalkoztatási szabályok

A kormány 100 lépés programjának foglalkoztatási része alapján június végén öt törvényből álló csomagot fogadott el az Országgyűlés, a foglalkoztatási törvényre, a prémiumévek programra, a pályakezdők elhelyezkedését segítő START programra, az alkalmi foglalkoztatásra, valamint a felnőttképzésre vonatkozóan. Ezek elsősorban az atipikus, rugalmas foglalkoztatási formák jogi feltételeinek egyszerűsítését célozzák annak érdekében, hogy tovább bővüljön a foglalkoztatás.
tovább

Mérlegen a száz lépés programja

A kormányfő bejelentését a száz lépés programjáról a szélesebb közvélemény inkább kíváncsisággal, mint túlzott elvárásokkal fogadta. Köztudott, hogy az államháztartás súlyos hiánnyal küszködik, s magas, tovább nem növelhető az államadósság; a választásokat megelőző népszerű "osztogató" intézkedésekre tehát nincs lehetőség. Ugyanakkor az egyensúlyi problémákra is megoldást jelentő, nagyobb léptékű reformokról - egy évvel a választások előtt - gyakorlatilag már nincs esély megegyezni az ellenzékkel. Ezért a kormány olyan "kis" lépéseket hirdetett meg, amelyek előkészítik, elősegítik a majdani nagyobb változásokat. A vállalkozások érdekképviseletei úgy vélik: legfőbb feladatuk, hogy javaslataikkal a gazdaság versenyképességének javítása irányába tereljék a "lépéseket".
tovább

Zajos léptek a munkaerőpiacon

Minden javaslat annyit ér, amennyi megvalósul belőle - állítják a munkapiac szereplői a kabinet száz lépés programját értékelve. A kormány és a szociális partnerek képviselői mindenesetre bizakodóak a tervezet foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi, társadalombiztosítási, valamint adózási intézkedéseinek hatékonyságát illetően. A munkaadók a foglalkoztatás bővítése céljából a bérekre rakódó járulékok és adóterhek jelentős csökkentését sürgetik. A szakszervezetek a program foglalkoztatásbővítő hatását illetően szkeptikusak.
tovább

Munkaadói közgyűlések

Néhány kivételtől eltekintve május végén megtartották éves (küldött)közgyűléseiket az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) munkaadói oldalán helyet foglaló érdekképviseletek. Ez alkalmat adott arra, hogy értékeljék az elmúlt évben végzett munka eredményeit, és megfogalmazzák a következő időszak "testreszabott" céljait, feladatait.
tovább

On-line toborzás

Az on-line munkaerő-toborzás egyre nagyobb jelentőségre tesz szert Európában és Magyarországon is. A téma szakértői úgy vélik: a HR-eszközök ezen "új generációja" immár túl van a kísérleti stádiumon, s jól bevált módszernek tekinthető. Az internet terjedése, illetve a modern üzleti eljárások adaptálása jó lehetőséget teremt a vállalatoknak, hogy a HR területén is korszerű és hatékony módszerekkel erősítsék versenyképességüket.
tovább

Tb-változások ősztől

Az Országgyűlés által július 5-én elfogadott, egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2005. évi LXXXII. törvény néhány társadalombiztosítást érintő változtatással is járt. Cikkünkben öszszefoglaljuk a módosítás lényegét.
tovább

Túlélés helyett tervezés