Adómentes béren kívüli juttatások

Az utóbbi években mind a munkaadók, mind pedig a munkavállalók körében közkedveltté vált béren kívüli juttatások köre a jövőben valószínűleg szűkül. Azért ugyanis, hogy a fizetés és a természetbeni juttatás aránya túlságosan ne tolódjon el, jövőre a személyijövedelemadó-törvény bevezeti a béren kívüli juttatások korlátozását.
tovább

Ami jár, és ami adható

A munkáltatók által a dolgozóknak szánt juttatások a javadalmazás azon elemei, amelyeket a foglalkoztató a béren felül nyújt a munkavállalóknak, s értékük pénzben is kifejezhető. Vizsgálatok bizonyítják, hogy a kompenzációs csomagként is emlegetett díjazás jelentősége Magyarországon is nőtt az utóbbi években. Jóllehet, vannak kötelezően előírt, törvényi úton szabályozott szolgáltatások - amelyek teljesítését hatóságok kérik számon az érintettektől -, túlnyomó többségük a munkáltatóktól, illetve az érdekképviseletek érdekérvényesítő képességétől is függ.
tovább

EMMA: túl a gyermekbetegségeken

A munkaügyi nyilvántartó központ illetékesei szerint bevált az Egységes Magyar Munkaügyi Adatbázis (EMMA), ám a munkaadók és a munkavállalók képviselői számos bírálatot fogalmaznak meg, hiányosságot vetnek fel az új rendszerrel kapcsolatban. Tény azonban: csaknem másfél év alatt 3,8 millió - a munkaviszony létesítésére vagy megszűnésére vonatkozó - bejelentés érkezett az adatbázisba, amiből ma már a hatóságok is merítenek munkájukhoz.
tovább

Felelősség a leltárhiányért

A leltárhiányért való felelősség a dolgozói kárfelelősség egyik speciális esete, amit a Munka Törvénykönyve (Mt.) külön szabályoz.
tovább

Intrika vagy véleménynyilvánítás?

A cikkben arra keressük a választ, hogy hol húzódnak a munkavállalói véleménynyilvánítás határai. Mikor ütközik a véleménynyilvánítás az együttműködési kötelezettséggel?
tovább

Megújuló foglalkoztatási szolgálat

A munkanélküli-járadékot felváltó álláskeresési támogatást azok vehetik igénybe novembertől, akik közreműködnek a munkahelykeresésben - ehhez azonban nem nélkülözhetik a munkaügyi szervezet hathatós segítségét. Ennek érdekében a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi tárca új közvetítési formákat tervez: telefonos ügyfélszolgálatot hoz létre, információs központokat létesít és folytatja az Állami Foglalkoztatási Szolgálat tavaly megkezdett átfogó korszerűsítését. Ebbe a sorba illeszkedik az ország első mobil munkaügyi irodája, amely a közelmúltban kezdte meg működését Cegléd környékén.
tovább

Eszköztár a munkahelyteremtésre

A kormányzati politika egyik legfőbb célja a munkahelyteremtés, s ez áll a II. Nemzeti Fejlesztési Terv fókuszában is. A pályázatokkal, s az ezek révén elnyerhető forrásokkal az új álláshelyek életre hívásán kívül a már meglévők megtartása is elősegíthető, ami jelentősen hozzájárulhat a munkapiaci feszültségek enyhítéséhez. A foglalkoztatás bővítése a lisszaboni stratégia magyar nemzeti akciótervének is az egyik fő prioritása. E célkitűzés elérésének egyik záloga az inaktívak munkaerő-piaci integrálása, ami azonban - átmenetileg - az állástalanok számának bővülésével járhat. E probléma kezelését új foglalkoztatáspolitikai konstrukciók, illetve pályázati úton elnyerhető pénzforrások teszik lehetővé.
tovább

Régi-új technikák a foglalkoztatásbővítésért

A foglalkoztatás bővítését célzó kormányzati programban hagyományos és új eszközök szolgálják az álláshelyek megőrzését és újabbak létrehozását. A munkaügyi tárca a vállalkozások ösztönzésétől, a munkanélkülieket megcélzó konstrukcióktól, illetve az atipikus formák elterjesztésétől vár eredményt. A munkaadók szerint az új technikák korántsem annyira kedvezőek, hogy rövid idő alatt tömeges foglalkoztatásbővülést eredményeznének. Ugyanakkor a pályázati források elnyerése is gondot okoz számukra: elsősorban a saját erő hiánya és az előfinanszírozás nehézsége miatt. A szakszervezetek, bár támogatják az atipikus formák elterjedését, nem örülnének annak, ha ez a meglévő munkahelyek átalakítása révén történne. Ez esetben ugyanis nem növekedne a foglalkoztatottak száma.
tovább

Hírvilág

Jogszabályfigyelő

Összeállításunkban azokat a lapzártát megelőzően megjelent jogszabályokat, illetve tervezeteket ismertetjük, amelyek számot tarthatnak a munkaadók érdeklődésére.
tovább

Jogharmonizáló - A munkaidő elszámolása

Cikkünkben a munkaidő elszámolásának nemzetközi standardjait ismertetjük. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) összegzésére támaszkodva - különösen Európára fokuszálva - megvizsgáljuk azt is, mennyiben felelnek meg az egyezményekben foglalt követelményeknek az egyes nemzeti jogok.
tovább

Jogmagyarázó - Prémium, távolléti díj, átlagkereset

Cikkünk első részében a vezető állású munkavállalók jogviszonyának megszűnésekori szabadságmegváltással összefüggő szabályokkal, a munkáltató prémium- és jutalomfizetési kötelezettségével foglalkozunk, a továbbiakban pedig a távolléti díj, valamint az átlagkereset számítását mutatjuk be.
tovább

Magántitkok a munkahelyen

Sok munkáltató szeretne minél többet megtudni a munkavállalóiról, arról, hogy mivel foglalkoznak munkaidejükben és azon kívül, kikkel tartanak fenn kapcsolatot, mire használják a munkahelyi infrastruktúrát. Előszeretettel figyelik a munkavállalókat kamerákon keresztül, ellenőrzik levelezésüket, listázzák a telefonhívásaikat, nyomon követik e-mail- és internethasználatukat. Bizonyos helyeken és helyzetekben alkohol- és hazugságvizsgálattal vagy drogteszttel kívánják kiszűrni a munkahelyi közösségbe nem illeszkedőket. Mindez azonban nem tehető meg korlátok nélkül.
tovább

Könyvek

Üzlet és etika

Az üzleti etikai vétségek annak ellenére megszaporodtak a magyar gazdaságban, hogy számos szakmai, érdekvédelmi szervezetnek, illetve vállalatnak is van már etikai kódexe. Az írott és íratlan törvényeket azonban nem mindig tartják be a cégek, mert nehezen tűrik és rosszul kezelik az élesedő piaci versenyt - állítják a lapunk által megkérdezett szakemberek. Pedig hosszú távon bizonyosan nem kifizetődő az üzleti normák áthágása, ráadásul a „vétőknek” az esetleges jogi következményekkel is számolniuk kell.
tovább

Megkezdődtek a bérviták

Mint minden évben, az idén is a bérvitákkal kezdődött az őszi szezon az Országos Érdekegyeztető Tanácsban (OÉT). Az sem szokatlan, hogy a szociális partnerek álláspontja egyelőre meglehetősen távol áll egymástól, miközben abban egyetértenek, hogy a tavalyi megállapodást sikerült becsülettel teljesíteni. Az ideiben pedig november végéig kellene egyetértésre jutni, de addig még hosszú az út…
tovább

Munkaügyi ellenőrzés

A munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény tervezete - amelyről várhatóan novemberben szavaz a parlament - egyértelműen hátrányos a munkaadók számára, indokolatlan terheket ró majd a cégekre. Avállalkozások szakmai érdekképviseletei szerint a munkaügyi ellenőrzés alapvető hibája, hogy szabályozása túl általános, nincsenek konkrét, stratégiai célok. Ilyen prioritás lehetne a feketemunka elleni küzdelem, az esélyegyenlőség megteremtése vagy a minimálbért elérő kifizetések megkövetelése.
tovább

Újra napirenden az Mt.

A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (Mt.) rövid távú módosításáról szóló javaslat anélkül került az Országgyűlés napirendjére, hogy a szociális partnerek egyetértenének a változtatásokkal. A munkaadók álláspontja szerint a tervezett korrekciók nem szolgálják a munkaerőpiac anomáliáinak hatékony felszámolását.
tovább

Munkahelyi beilleszkedés

A munkaadó és a munkavállaló jól felfogott közös érdeke - és a hoszszú távú, hatékony együttműködés alapvető feltétele - az új dolgozók mielőbbi beilleszkedése az új munkahelyen. Minél hamarabb válik a csapat tagjává az újonnan érkező kolléga, minél előbb megismeri szerepét, feladatait és lehetőségeit új pozíciójában, annál előbb megkezdheti az érdemi munkát. E folyamat sikeres levezénylésére a cégek egy része sikerrel alkalmazza a mentori rendszert.
tovább

Összegzés a munkapiacról

A munkaerőpiacról, aktuális folyamatairól és várható tendenciáiról időről időre összegző elemzések születnek. E tanulmányok célja, hogy a látható jelenségek mögött rejlő ok-okozati összefüggések feltárásával érdemi segítséget nyújtsanak a jövőbeni koncepciók megfogalmazásához. Kicsiben és nagyban egyaránt fontosak, azaz egy-egy szakmai érdekképviselet által készített dokumentum éppúgy tartalmazhat jelentős megállapításokat, mint az országos kitekintésű
tovább

Prémiumévek Program

Annak érdekében, hogy a közszférán kívüli munkavállalók részére is lehetővé váljék a munka világából történő fokozatos kivonulás, a 2004. évi LXXII. törvény módosítása révén a Prémiumévek Program ez év október 1-jétől alkalmazhatóvá vált a versenyszférában is.
tovább