A nők helyzete a munkahelyen

A Munka Törvénykönyve több olyan rendelkezést is tartalmaz, amely a nők, a gyermeket nevelő szülők védelmét szolgálja. Ezek döntően már az Európai Unióhoz történő csatlakozásunk előtt is részei voltak a munkaügyi szabályoknak. Jelentősebb változások csupán az egyenlő bánásmód követelményéhez kapcsolódóan következtek be. Azért érdemelnek ezek kiemelt figyelmet, mert várhatóan - a régi tagállamokhoz hasonlóan - nálunk is egyre többen lépnek fel a jogaik érvényesítése végett. Ezt a tendenciát erősítheti a 2005. január 1-jétől működő esélyegyenlőségi hatóság. A munkáltatók azonban nem azzal kerülhetik el a problémát, ha tartózkodnak a nők, a gyermeket nevelő nők foglalkoztatásától, hanem azzal, ha megismerik és alkalmazzák a vonatkozó szabályokat.
tovább

Munkahelyi esélyegyenlőség

Esélyegyenlőségi törvény ide vagy oda, a vállalkozások többsége ma sem alkalmaz szívesen idősebb, roma származású vagy fogyatékkal élő embert. Változatlanul igaz a megállapítás, hogy egyetlen országban sincs olyan diszkrimináció a nőkkel szemben, mint éppen nálunk. Miközben a hölgyek a munkájukért - elsősorban a versenyszférában - kevesebbet kapnak, mint férfi kollégáik, alkalmazásuk előtt a munkaadók még azt is tisztázzák: terveznek-e gyermeket.
tovább

Rehabilitáltak a munkahelyen

2005. november 1-jétől teljesen átalakul a megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatásának szabályozása. Az új rendelkezések meghozatalával a kormányzat azt kívánja elérni, hogy a foglalkoztatás valóban a fogyatékos személyek érdekeinek megfelelően, rendeltetésszerűen történjék, az ehhez kapcsolódó állami támogatás pedig az ily módon foglalkoztató munkáltatókhoz jusson.
tovább

Változások a versenyjogban

A napi hírek között egyre gyakrabban találkozni olyanokkal, amelyek a versenyszabályok megsértéséről szólnak. Az uniós csatlakozással fontossá vált a korábbi szabályok újratárgyalása. Cikkünkben áttekintjük a versenytörvény idei módosítását, s kitérünk a versenyjog büntetőjogi aspektusaira is.
tovább

Csúcsvezetők kiválasztása

A hazai munkáltatók közül jellemzően a magántulajdonban lévő cégek keresik fejvadászok segítségével a csúcsvezetőket. Az állami vállalatoknál, valamint a kis- és közepes vállalkozásoknál ez kevésbé jellemző - állítják a lapunk által megkérdezett szakemberek. A tapasztalatok azt jelzik, hogy a felsővezetők főként az új szakmai kihívások késztetésére váltanak munkahelyet.
tovább

Dráguló természetbeni juttatások

A munkaadói és a munkavállalói érdekképviseletek, valamint a társadalmi szervezetek és az ellenzék tiltakozása ellenére szeptember 1-jén hatályba lépett az a törvénymódosítás, amelynek nyomán számos béren kívüli juttatás többe kerül a munkáltatóknak. Ezentúl az adóköteles juttatások után az szja-val növelt összeg alapján kell tb-járulékot fizetni, ami csaknem 17 százalékkal növeli bizonyos juttatások terheit. Ráadásul a változtatást év közben vezette be a kormányzat, amit mind a munkaadók, mind a munkavállalók és az adótanácsadók „övön aluli ütésként” értékeltek.
tovább

Járulékkedvezmények

A munkaerőpiacon számos olyan szereplő kíván elhelyezkedni, aki valamilyen szempontból hátránnyal indul, legyen az pályakezdő fiatal, hátrányos helyzetű munkavállaló, a gyesről, gyedről visszatérő kismama, vagy az 50 éven felüli dolgozó. Az ilyen munkavállalók elhelyezkedését kívánja a törvényalkotó - a munkáltatók számára nyújtott foglalkoztatási kedvezményekkel - elősegíteni. Támogatásuk előnyös mind a munkáltatók, mind pedig a munkavállalók számára. Az alábbi cikk célja a munkáltatók foglalkoztatási támogatásainak, kedvezményeinek bemutatása.
tovább

Felkészülés a bértárgyalásokra

A munkaadók szerint nehéz tárgyalási fordulókra kell felkészülni az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) őszi bértárgyalásain. Anyilvánosságra került adójavaslatok előrevetítik, hogy a kormányzat - nem sokkal a parlamenti választások előtt - a legnagyobb választói kört, a munkavállalókat próbálja megnyerni. A dolgozói érdekképviseletek közül némelyik - felvázolva saját elképzeléseit - már reagált a koncepciókra, a munkaadói oldal azonban még kivár. Oldalálláspont ugyanis csak akkor alakulhat ki, ha az adózási keretek mellett a jövő évi költségvetés lehetőségei is ismertté válnak. A vállalkozások nem ígérhetnek olyan minimálbér-emelést, amit nem tudnak kifizetni - vélik a munkaadói szervezetek képviselői.
tovább

Munkában a döntőbírák

Az Érdekegyeztető Tanács (mai nevén OÉT) 1996 júliusában hozta létre a Munkaügyi Közvetítői és Döntőbírói Szolgálatot (MKDSZ) azzal a céllal, hogy a munka világában a munkáltatók, illetve a munkavállalói érdekképviseletek közötti konfliktusok elkerülhetők legyenek, illetve - ha már vannak - lehetőleg gyorsan és békés úton rendeződjenek. Megalakulása óta az MKDSZ több mint 250 ügyben járt el, tízből kilencszer sikeresen.
tovább

Foglalkoztatáspolitika

A foglalkoztatás bővítését segítő intézkedések, bár kis lépéseknek tűnhetnek, de összhatásukat tekintve valódi reformot és teljes szemléletváltást jelentenek - érvel a munkaügyi kormányzat a munkapiaci folyamatokat élénkítő döntések mellett. A munkaadók viszont úgy látják, a foglalkoztatás alakulása a gazdaság helyzetétől és fejlődési ütemétől, illetve a gazdasági szabályozórendszer versenyképességre gyakorolt hatásától függ, e téren azonban az eddig ismert jövő évi tervek sem ígérnek áttörést. A szakszervezetek átfogó foglalkoztatáspolitikai stratégiát hiányolnak. Véleményük szerint olyan típusú koncepcióra lenne szükség, mint amit tavaly már kidolgozott a kormányzat, csakhogy abból nem sok mindent lehet viszontlátni a gyakorlatban.
tovább

Stagnál az álláshelyek száma

A száz lépés programja ellenére alig javul a foglalkoztatási helyzet Magyarországon. A legfőbb munkaerő-piaci mutatókat tekintve az ország a sereghajtók között kullog az Európai Unióban, s még a velünk együtt csatlakozó Visegrádi országok többsége is megelőzi. Egyedül a munkanélküliség terén állunk másoknál jobban, ám egy ideje az állástalanok aránya is növekedésnek indult. A munkaerőpiac tendenciáit vizsgáló elemzők szerint többfrontos offenzívát kell megindítani a munkapiac - foglalkoztatásbővülésben is megmutatkozó - egyensúlyának megteremtéséért. Szükség van a speciális, a vállalkozások lehetőségeit és igényeit jobban érvényesítő pályázatokra, a munkaügyi központok szolgáltatásainak fejlesztésére, a korrekt és az eddigieknél részletesebb munkaügyi prognózisokra, illetve a szak- és a felnőttképzés rendszerének folyamatos korszerűsítésére.
tovább

HÍRVILÁG

Jogszabályfigyelő

Összeállításunkban azokat a lapzártát megelőzően megjelent jogszabályokat, illetve tervezeteket ismertetjük, amelyek számot tarthatnak a munkaadók érdeklődésére.
tovább

Ingatlan, értékesítés, adózás

A személyijövedelemadó-törvény egyik legtöbbeket érintő szabályrendszere, az ingatlanértékesítés adózási szabályai ebben az évben is változtak. Ezek a módosítások - miután elsősorban a lakáscélú felhasználás szigorítását tartalmazzák - idén nem hatottak közvetlenül az ingatlanpiacra, erre jelentősebb befolyással várhatóan a jövő évi áfaváltozások lehetnek.
tovább

Jogharmonizáló - A munkaidő a nemzetközi egyezményekben

A munkaidő-gazdálkodás lehetőségeit meghatározzák a munkaidő beoszthatóságára, elszámolhatóságára, a munkaidőkeretre vonatkozó nemzetközi szabályok. Összeállításunkban áttekintjük a munkaidő és az ügyelet meghatározásának evidenciáit és problémáit, továbbá megvizsgáljuk, hogy a szabályok mennyiben biztosítják a munkaadók által hőn óhajtott rugalmasságot a munkaidővel való gazdálkodáshoz. Mindehhez segítségül hívjuk a nemzetközi statisztikákat és néhány „skandináv mintát” - ezúttal is a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) dokumentumára támaszkodva.
tovább

Jogmagyarázó - A káronszerzés tilalma

A teljes és objektív kárfelelősség nem járhat azzal, hogy a károsult dolgozó „keressen” a kártérítésen. Hogyan érvényesül a munkáltatói kárfelelősség esetén a káronszerzés általános polgári jogi tilalma?
tovább

Könyvek

Vállalati titkárságok

Miként a vállalatok, a vállalati titkárságok is átalakultak napjainkban. A klasszikus titkárnői feladatokat „el lehet felejteni”; aki e munkakörben helyt akar állni, nem nélkülözheti valamely idegen nyelv(ek) ismeretét, a számítógép kezelését, sőt, a szervezésben is rátermettséget kell tanúsítania.
tovább

Versenytől versenyig