A hazai munkaerőpiac védelme

Az Európai Unió tagországainak munkaerő-piaci szabályozásától függően Magyarország - új uniós tagként - különböző intézkedéseket foganatosít május elseje után. A munkapiacukat megnyitó államok polgárai munkavállalási engedély nélkül dolgozhatnak hazánkban, a korlátozással élő tagországok állampolgárai azonban - az illető állam lépéseitől függően - munkapiaci vizsgálathoz kötött, illetve ettől eltekintő engedély birtokában vállalhatnak munkát.
tovább

Hiányzik a szakképzett munkaerő

Szakmai körökben általános vélemény, hogy ha a gazdaság bővül, a foglalkoztatáspolitikának gyorsabb ütemben kell gondoskodnia kellő számú és megfelelő képzettségű munkavállalóról. A Központi Statisztikai Hivatal jelenlegi 6,1 százalékos munkanélküliségi mutatója mintegy 250 ezer állástalant takar, akiket - elvileg - rövid időn belül "felszívhatna" a gazdaság, ha e folyamatot nem gátolná számos tényező. A probléma forrása, hogy a kínálat és a kereslet - szakmai-képzettségi és regionális tekintetben - nincs összhangban.
tovább

Munkavédelem az Európai Unióban

A munkahelyi egészség és biztonság védelmének fontosságát jelzi többek között az is, hogy ez az uniós szociális jog legkidolgozottabb területe.
tovább

Áfaváltozások május 1-jétől

Az áfatörvény évközi módosítására tulajdonképpen az Európai Unióhoz történő csatlakozásunk miatti ún. belpiaci szabályok beépítése érdekében volt szükség, azonban ez lehetővé tette a belföldi szabályok újragondolását is. Ezzel a lehetőséggel élt is a jogalkotó, így a május 1-jén hatályba lépő törvény az eddig alkalmazott szabályokat néhány helyen pontosította, legális kiskapukat megpróbált bezárni, illetve néhány szabályt tartalmaz a hazai vállalkozások versenyképességének javítása érdekében is.
tovább

Családbarát munkahelyek

Az életminőség javításának jegyében immár Magyarországon is széles körben terjed a munkavállalók igényeihez igazodó munkavégzés feltételeinek megteremtése. Különösképpen a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi tárca jár élen a jó példák feltárásában és azok elterjesztésében. Ezért - több európai uniós ország gyakorlatát követve - az idén tavasszal ismét kiírták, immár ötödik alkalommal, a "Családbarát munkahely" pályázatot kis-, közép- és nagyvállalatok, valamint költségvetési szervek és alapítványok részére.
tovább

EMMA megmondja

Május elsején - Magyarország uniós csatlakozásának időpontjában - életbe lépett a parlament által tavaly novemberben megalkotott törvény az Egységes Magyar Munkaügyi Adatbázis (EMMA) nyilvántartási rendszerről. Az új szabályozás értelmében a foglalkoztatóknak a munkaszerződés megkötését követően, a munkába állást megelőzően be kell jelenteniük az újonnan felvett dolgozó adatait, illetve egy napon belül jelenteniük kell a munkaviszony megszűntét. A regisztráció a munkaadók és a munkavállalók, valamint a munkaviszony legfontosabb adatait rögzíti.
tovább

Mérlegen az OÉT két éve

A hazai szociális párbeszéd legátfogóbb fórumaként működő Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) 2002 nyarán alakult újjá. Az azóta eltelt két esztendő munkáját értékelve a kormányzat, illetve a szociális partnerek egyetértettek abban, hogy a megállapodásokban foglaltak jórészt teljesültek. A partnerek kifejezték azon szándékukat, hogy további erőfeszítéseket tesznek együttműködésük továbbfejlesztésére.
tovább

Fokozatosan átrendeződik az álláspiac

Ellentétben a nemzetközi tapasztalatokkal, a hazai munkaerő-közvetítésben az Állami Foglalkoztatási Szolgálat szerepe szerényebb, mint a magáncégeké. A 20-25 százalékos részesedéssel bíró állami munkaügyi szervezetet azonban az uniós csatlakozás is arra ösztönzi, hogy modernizálódjon, és új típusú szolgáltatásokkal erősítse súlyát. Ugyanakkor a magánközvetítők is a piac szűkösségére panaszkodnak, hiszen ügyfeleik jellemzően a multinacionális cégek közül kerülnek ki, noha körükben is nagy a nyomás a toborzási költségek visszaszorítására. Az árverseny nyerteseinek az on-line állásközvetítők tekinthetők, lévén mindenkinél olcsóbb és gyorsabb szolgáltatást tudnak kínálni. A rugalmas foglalkoztatási formák előtérbe kerülése viszont a munkaerő-kölcsönzésnek kedvez, noha még számos anomália tapasztalható a piacon.
tovább

Hírvilág

Jogszabályfigyelő

Összeállításunkban azokat a lapzártát megelőző hónapban megjelent jogszabályokat, illetve tervezeteket ismertetjük, amelyek számot tarthatnak a munkaadók érdeklődésére.
tovább

Jogharmonizáló

Uniós csatlakozásunk időpontjában megjelenő lapszámunkban a 2004. május 1-jén bekövetkező legfontosabb munkajogi változásról, a távmunka hazai munkajogi szabályozásáról adunk részletes összefoglalót.
tovább

Jogmagyarázó

Felmondási idő - létszámleépítés - végkielégítés - rendkívüli felmondás: a jogszerűség megtartása anyagi okok miatt sem elhanyagolandó. E havi számunkban a bírósági gyakorlat ismertetésével kitérünk a munkáltató figyelmére érdemes legfontosabb kérdésekre.
tovább

Könyvek

Munkában a döntőbírák

Bár az 1996 óta működő Munkaügyi Közvetítői és Döntőbírói Szolgálat (MKDSZ) ez idáig számos érdekvita elsimításában vett részt, azonban a "haragos" felek a lehetségesnél és a szükségesnél mégis kevesebbszer veszik igénybe. A szervezet az elmúlt évben 12 munkaügyi közvetítésben vett részt és egy esetben döntőbírói feladatot látott el, megalakulása óta pedig mintegy 250 ügyben járt el. A cégek és a szakszervezetek manapság főként a bértárgyalások kapcsán igénylik a döntőbírók segítségét. Tapasztalatok szerint az MKDSZ közreműködésével sok kellemetlenségtől kímélhetik meg magukat a munkaadók és a munkavállalók.
tovább

Pályázatok a foglalkoztatás bővítéséért

A kormányzat az idén - a tavalyihoz képest - több mint hárommilliárd forinttal szűkítette a központi munkahelyteremtő támogatásokat, s ezzel mintegy háromezerrel kevesebb álláshely létrehozását segíti elő. A foglalkoztatásbővítés terén tapasztalható szűkmarkúságot azonban - ez évben - valamelyest ellensúlyozzák a beruházásösztönzésre fordítható némiképp nagyobb központi források. Jelentős fejlesztéseket eredményezhetnek ugyanakkor a Nemzeti Fejlesztési Terv keretében az idei évben megpályázható uniós pénzek. A kormányzat az öt operatív programtól 100 ezer új álláshelyet vár 2006-ig. Szakértők szerint azonban az EU-pályázatok többségének inkább munkahelymegőrző hatása lesz. A projektek ráadásul meglehetősen komplexek és bonyolultak, s előkészítésük tetemes költségeket emészt fel.
tovább

Százezer új álláshely - uniós forrásokból

A következő három évben, 2006-ig - az uniós és a hazai források révén - százezer új álláshely jöhet létre, s még több munkahely megőrzése válik lehetővé - hangzik a kormányzati értékelés, részben a meghirdetett pályázatok iránti nagy érdeklődésre is alapozva. A munkavállalók érdekképviseletei óvatos optimizmussal értékelik a foglalkoztatás bővítésének ambiciózus terveit, szerintük a pénzeszközök nem elégségesek, sikeres felhasználásukhoz pedig átgondolt kormányzati foglalkoztatáspolitikai koncepció és kiérlelt ágazati politika is szükséges. A munkaadók is úgy látják: az álláshelyek bővítésére és megőrzésére több pénzt kellene fordítani, illetve fontos lenne a munkaerő-piaci eszközök és a forrásfelhasználás következetesebb ellenőrzése is.
tovább

Tudásközpont és pályázatírás

Az elmúlt másfél évben tizenhétezer ember vett részt különböző, az uniós támogatásokkal, a pályáztatással kapcsolatos képzésben. Mind ez ideig ennyien vannak tehát, akik hivatalosan is alkalmasak a közösségi források elnyerésére érdemes pályaművek kidolgozására. Számuk a tervek szerint ez év végére el kell, hogy érje a százezret, hiszen csak ez lehet a garancia az uniós pénzek megszerzésére. A szakemberek szerint azonban a pályázatírás csak az első lépcsőfok, az igazi feladat a projektek megvalósítása lesz.
tovább

Táppénzjogosultság

Ez év január 1-jétől változtak a keresőképtelenség és a keresőképesség orvosi elbírálásáról és annak ellenőrzéséről szóló rendelkezések. A 102/1995. (VIII. 25.) kormányrendeletet a 252/2003. (XII. 23.) kormányrendelet módosította.
tovább