A határozatok végrehajtása

A közigazgatási szervek államigazgatási ügyben hozott határozatainak végrehajtása csak meghatározott feltételek megléte esetén lehetséges. Alábbi cikkünk az eljárás menetét részletezi.
tovább

Cégtervek a béremelésre

Az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) bruttó hét-nyolc százalékos keresetemelési ajánlást fogadott el az idei évre, s határozat született arról is, hogy a minimálbér 53 ezer forintra emelkedik. Összeállításunkból kiderül, hogy az egyes ágazatok - s azon belül is a cégek - béremelési lehetőségei egymástól különbözőek. Nemcsak a versenyszférában, hanem az állami szektorban is követelmény, hogy a keresetek a termelékenység s a hatékonyság javulása esetén növekedhetnek.
tovább

Dolgozói tulajdon

A rendszerváltozás kezdetén a dolgozók sajátos módon szerezhettek tulajdont a Munkavállalói Résztulajdonosi Program (MRP) keretében. A más országokban is alkalmazott eljárást törvény szabályozza, melynek legutóbbi módosítása január végétől hatályos. Az alapelvek e szerint nem változtak, viszont a jogszabály a törvényalkotók célja szerint gátat szabhat az eddig gyakori visszaéléseknek.
tovább

Civil szervezetek a piacon

Az Európai Unióhoz történő csatlakozás közeledtével egyre több szó esik a civil szervezetekről, és mind általánosabb az egyetértés abban, hogy a nonprofit szektor jelenlétét meg kell erősíteni a gazdaságban. A civileknek - lehetőségeikhez és erejükhöz mérten - az eddiginél nagyobb szerepet kell vállalniuk, például a munkanélküliek számának mérséklésében s a foglalkoztatottság bővítésében. E várakozásoknak a versenyszférával való szoros együttműködés révén felelhetnek meg, ám e kívánt kooperáció ma még nem mondható általánosnak.
tovább

Csomagterv a munkapiaci zavarok ellen

A sorozatos gyárbezárások és a létszámcsökkentések közepette a munkaügyi kormányzat a tavalyi év végén elkészült átfogó foglalkoztatáspolitikai stratégia megvalósításában látja a tartós munkaerő-piaci egyensúly megteremtésének lehetőségét. A helyzet elemzésében és a kitűzött célokban a szociális partnerek többnyire egyetértenek a kormányzati szakértőkkel, az eredményes végrehajtással kapcsolatban azonban már vannak kételyeik. A munkaadók és a munkavállalók szervezetei azt szeretnék, ha a foglalkoztatás bővítése prioritást kapna a kormányzati feladatok között.
tovább

Humánerő-fejlesztés uniós forrásokból

Az európai uniós csatlakozás várhatóan nagy kihívást jelent a hazai vállalkozások, különösen a kisebbek számára. Piaci helytállásuk záloga alkalmazkodóképességük megerősítése s a versenyképességet megalapozó korszerű tudás megszerzése. Ezt elősegítendő, többféle pályázati lehetőség is megnyílik a Nemzeti Fejlesztési Terv humánerőforrás-fejlesztési operatív programja (hefop) keretében, mely projekt a legnagyobb mértékben részesül a strukturális alapok forrásaiból.
tovább

Stratégiai irányok a foglalkoztatáspolitikában

Pillanatnyi tűzoltás helyett hosszú távú stratégiát ígér a foglalkoztatási problémák kezelésére a munkaügyi kormányzat. Célja, hogy a válságkezelést immár a változások tudatos menedzselése váltsa fel. A munkaadók és a munkavállalók képviselői úgy vélik, világos gazdaságpolitikai koncepció híján aligha lehetnek eredményesek a foglalkoztatás bővítésére irányuló erőfeszítések. A szociális partnerek hiányolják, hogy a stratégiai anyag szinte egyáltalán nem foglalkozik az uniós csatlakozás foglalkoztatásra gyakorolt hatásaival és az esetleges feszültségek kezelésével.
tovább

Hírvilág

Jogszabályfigyelő

Összeállításunkban azokat a lapzártát megelőző hónapban megjelent jogszabályokat, illetve tervezeteket ismertetjük, amelyek számot tarthatnak a munkaadók érdeklődésére.
tovább

Jogharmonizáló

Cikkünkben a férfiak és nők egyenlő díjazásának kérdését járjuk körbe, összevetve a nemzetközi és a hazai szabályozást.
tovább

Jogmagyarázó

A bírósági gyakorlatra is figyelemmel bemutatunk egyes, az üzemi tanáccsal és a munkajogi jogalanyisággal kapcsolatos kérdéseket. Túllépve a jogalanyiság dilemmáin, a munkaviszony "kezdeti" fázisával is foglalkozunk - a munkaszerződés megkötésével és a próbaidővel. Ezt követően áttekintjük a hazai érdekegyeztetés intézményrendszerét, majd a színlelt szerződések adójogi következményeivel foglalkozunk. Kitérünk továbbá egy érdekes jogi helyzetre: a vegyiparban, illetve kohászatban dolgozók heti munkaidejének meghaladott, de hatályban lévő szabályozására.
tovább

Munkaügyi ellenőrzés

Cikkünkben a munkaügyi ellenőrzést érintő tavalyi jogszabály-módosításokkal kapcsolatos kérdésekben szolgálunk gyakorlati tanácsokkal.
tovább

Könyvek

Ügyfélmenedzsment a cégeknél

A vállalkozások üzleti helyzetüket ügyfélkapcsolati rendszerük "átszabásával" is erősíteni kívánják. Az a cég, amelyik ezt a döntést elmulasztja vagy halogatja, hatalmas hátrányba kerülhet, sőt megkockáztatható: idővel piacot veszít, és kibukhat a versenyből.
tovább

Önkéntes pénztárak

A tavaly év végi jogszabályváltozások érintették az önkéntes pénztárakat is. Cikkünkben a január 1-jétől hatályos módosításokat ismertetjük.
tovább

Társasági adó 2004-ben

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény (Tao.) 2004. évi változásainak döntő része közvetve és közvetlenül az Európai Unió ajánlásainak való megfelelést szolgálja.
tovább

Természetbeni bérkiegészítések

Bár a hazai szociológiai felmérések tanúsága szerint a munkavállalók többsége hagyományosan a munkabért tekinti a munka elsődleges, már-már kizárólagos elismerési formájának, azonban mind szélesebb körben terjednek a béren kívüli juttatások is. A tapasztalatok azt jelzik, hogy a változó igényekhez rugalmasan alkalmazkodnak az ellátó szervezetek is. A különböző juttatásokra valóságos iparágak jönnek létre, ily módon a munkaadók a szolgáltatók sokaságából válogathatnak. Munkáltatói szempontból a béren felüli juttatási rendszer akkor sikeres, ha a dolgozók tömegének tudnak így egyenlő értékű juttatásokat nyújtani, a cég hosszú távú érdekeit szolgálja, és adókedvezmények társulnak az egyes elemekhez.
tovább

Új alapokon az ágazati párbeszéd

A közelmúltban sikeresen lezárult a hazai ágazati párbeszéd fejlesztését szolgáló PHARE-projekt. A program januári zárókonferenciáján a kormányzat, illetve a szociális partnerek képviselői annak a meggyőződésüknek adtak hangot, hogy a dán szakértők közreműködésével lebonyolított, több mint két évig tartó felkészülés eredményes volt: ennek során a magyarországi munkavállalók és munkaadók képviselői kellő muníciót szereztek a középszintű szociális párbeszéd rendszerének működtetéséhez.
tovább