A gyakorlatorientált képzéseké a jövő

Meglepő talán, de a magyarországi cégeknek hozzávetőlegesen 90 százaléka képezi dolgozóit. A legtöbb munkaadó a számítógépes ismeretek elsajátítására és a nyelvi képzésekben való részvételre buzdítja alkalmazottait. A tapasztalatok tanúsága szerint a cégek készek és képesek áldozni munkavállalóik oktatására, s ma már nem igaz, hogy feltétlenül ezen takarékoskodnának. A tavalyi adatok szerint a vállalkozások - hozzávetőlegesen - 7 milliárd forintot fordítottak saját dolgozóik okítására a szakképzési hozzájárulás felhasználásával.
tovább

Munkahelymegőrzés - támogatással

Az átmeneti nehézségekkel küszködő cégeknél 2004-ben több ezer munkahelyet sikerült megmenteni a Munkaerő-piaci Alap forrásai révén, mint ahogyan a munkaadók széles köre élt az új álláshelyek létrehozásához igényelhető központi támogatással is. Bár a rendelkezésre álló keretek a szükségesnél, illetve a korábbi évekénél szűkösebbek voltak, még így is érzékelhetően hozzájárultak a foglalkoztatási helyzet javításához. E támogató eszközöket a munkaerőpiac 2005-ben sem nélkülözheti.
tovább

A határozatok végrehajtása

Az államigazgatási eljárásban végrehajtásra akkor van szükség, ha az ügyfél a határozatban foglalt kötelezettségeket önként nem teljesíti. Az alábbiakban ezt a procedúrát részletezzük.
tovább

Ágazati párbeszéd III.

A versenyszférában létrejött ágazati párbeszédbizottságok (ápb) működéséről ősszel - a kormányzat és a szociális partnerek által - aláírt megállapodás mérföldkő a középszintű párbeszéd intézményrendszerének magyarországi megerősítésében. A témában közölt cikksorozatunk előző két részében az ápb-k megjelenéséről, céljairól, illetve a munkaadói és munkavállalói szervezetek részvételi lehetőségeiről írtunk. Alábbi, befejező cikkünkben - immár az aláírt megállapodás tükrében - az ápb-k döntési mechanizmusát s működésük feltételeit tekintjük át.
tovább

Döntőbíráskodás, tanácsadás, békéltetés

Az Európai Unióhoz való csatlakozást követően a munkaügyi kapcsolatok rendszerében a hazai munkaügyi viták békés megoldásának érdekében olyan nemzeti program kidolgozása vált szükségessé, amely az európai standardokhoz igazodik. Cél továbbá, hogy a konfliktusok megoldási alternatíváinak kivitelezéséhez uniós pályázatok és pénzforrások álljanak rendelkezésre.
tovább

Megállapodás a minimálbérről és a keresetemelésről

Az Országos Érdekegyeztető Tanács nyolc tárgyalási fordulót követően, november 12-én megállapodott a 2005. évi költségvetést, az adó- és járulékrendszert érintő egyes kérdésekről, valamint a 2005. évi minimálbér összegéről és a 2005. évi keresetnövekedés ajánlott mértékéről.
tovább

Munkaügyi közvetítők

Nyolc év alatt több mint 250 vitás ügy elsimításában vett részt a Munkaügyi Közvetítői és Döntőbírói Szolgálat (MKDSZ). A munkaadók és a munkavállalók között leginkább a bérkérdésekben támadnak ellentétek. Aszervezet célja, hogy feloldódjanak a nem ritkán hetekig, hónapokig tartó - és egyre mélyülő - nézeteltérések. A szolgálat eddigi működése eredményes, azonban ismertsége még ma sem elégséges.
tovább

Álláshelyek az Európai Unióban

Több mint 70 ezer álláshelyet kínálnak az Európai Unió országai, mégis elmaradt a magyarok rohama az uniós munkaerőpiacokon. Amigráció legfőbb akadálya a nyelvtudás hiánya. A külhoni álláslehetőségek iránt a Foglalkoztatási Hivatalnál naponta átlagosan negyven-ötven érdeklődőt regisztrálnak, de ennél sokkal kevesebben - megyénként és havonta - mintegy húszan-ötvenen kérnek információt a szolgálat vidéki kirendeltségein.
tovább

Könyvek

Az áfa elszámolása

Az adózók többféle gyakorisággal kötelesek, illetve jogosultak elszámolni az adóhatóságnak az általános forgalmi adóval. Alábbi cikkünkben ennek menetét részletezzük.
tovább

Változások a személyi jövedelemadóban

A 2005. évi adózási szabályok közül elsőként a mindannyiunkat érintő személyi jövedelemadóra vonatkozó újdonságokat ismertetjük.
tovább

Foglalkoztatási perspektívák

Hatékonyságjavítás humánstratégiával

A magyar termelőcégek közül számosan törekednek arra, hogy tudatos programok alapján javítsák termelékenységüket. A szakemberek úgy vélik, a következő években a piac kényszere mind több céget sarkall majd arra, hogy e téren - illetve a munkaidő jobb kihasználásában - érdemi eredményeket érjenek el, s ezzel közelebb jussanak az uniós bérfelzárkózáshoz is. A hatékonyság javításában nagy szerepe lehet egy-egy vállalkozásnál a megfelelő humánerőforrás-stratégiának is.
tovább

Hírvilág

Jogszabályfigyelő

Összeállításunkban azokat a lapzártát megelőző hónapban megjelent jogszabályokat, illetve tervezeteket ismertetjük, amelyek számot tarthatnak a munkaadók érdeklődésére.
tovább

Iparpolitikai koncepció

A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) elkészítette a kormányzat iparpolitikai koncepcióját. Utoljára 1995-ben született hasonló dokumentum, azonban a magyar ipar szerkezetében, működési és piaci feltételeiben időközben mélyreható változások következtek be. Az elmúlt években a különböző területeken működő cégek, illetve a potenciális hazai és külföldi befektetők egyaránt erőteljesen igényeltek egy olyan stratégiát, amelyből következtetni lehet az ipar egészének és különböző szegmenseinek jövőjére, a gazdasági kormányzat szándékaira, és amely mintegy iránytűként szolgál a vállalkozások számára. Mindazokban, akik ilyen elvárást fogalmaztak meg az iparpolitikai koncepcióval szemben, csalódást kelt az elkészült tervezet. A dokumentumból ugyanis hiányzik az ágazati problémák kezelésének igénye.
tovább

Jogmagyarázó - Túlórázás a munkahelyen

A munkaidő-gazdálkodás fontos eleme a rendkívüli munkavégzés. Bár az Mt. csak kivételes esetben teremt lehetőséget az elrendelésére, sokak eleve kalkulálnak a túlórával a létszámhoz kapcsolódó feladat tervezésekor - rendszeressé téve a rendkívülit. Cikkünkben áttekintjük a rendkívüli munkával kapcsolatos valamennyi értelmezési kérdést, s ismertetjük az irányadó bírói gyakorlatot is.
tovább

Közterhek és versenyképesség

Az ország gazdaságfejlesztési stratégiájának középpontjában a versenyképesség javítása áll, amit a tudásalapú gazdaság fejlesztésével, a közvetlen tőkebefektetések ösztönzésével, a hazai vállalatok innovációs készségének erősítésével és az uniós források minél hatékonyabb felhasználásával kíván megvalósítani a kormányzat. Mindezzel egyetértve a munkáltatói érdekképviseletek arra panaszkodnak, hogy a jövő évi adóváltozásokban nem tapasztalják ezt a kormányzati szándékot, s szerintük jövőre - várhatóan - nem javul a vállalkozások versenyképessége. A munkaadók azt is nehezményezik, hogy a hazai vállalkozások tőkeszegénységén a jelenlegi hazai és uniós pályázati rendszer nem képes érdemben segíteni, ehhez ugyanis sokkal gyorsabb és rugalmasabb elbírálásra volna szükség. A szakszervezetek a munkavállalók versenyképességének növelését kérik számon a kormányon és a munkaadókon egyaránt.
tovább

Növekvő versenyhátrány a régióban

A kormány erőteljes üzenetként kommunikálja a versenyképesség javításának szükségességét, s egyúttal elismeri azoknak a régóta hangoztatott munkaadói kritikáknak a jogosságát, amelyek szerint elődei inkább osztogató politikát folytattak ahelyett, hogy az ország és a vállalkozások versenyképességének megerősítésével alapozták volna meg a társadalmi felzárkóztatást. A munkaadók képviselői azonban úgy látják, hogy mindez egyelőre csak a kormányzati retorikában kap hangsúlyt, hiszen sem a jövő évi adó- és költségvetési változások, sem a jelenlegi gazdasági kilátások nem támasztják alá a versenyképességi célok megvalósíthatóságát.
tovább

Szoftver- és hardverpiac

Egyre több kis- és közepes vállalkozás épít ki számítástechnikai rendszert, használ modern informatikai eszközöket. A felsőfokú oktatási intézmények pedig mind több, ezeket működtetni tudó, hozzáértő szakembert bocsátanak ki, így minden adott ahhoz, hogy a régi vállalati struktúrák, folyamatok megújuljanak, úgymond modernizálódjanak.
tovább

Tb-ellenőrzések

A társadalombiztosítási szervek jogszabály alapján ellenőrizhetik a munkaadókat. A társadalombiztosítás ellátásairól és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 54. §-ának (1) bekezdésében foglaltak szerint az igazgatási szervek ellenőrzik az előírt nyilvántartást, a biztosítási kötelezettség elbírálását és a nyilvántartás vezetését.
tovább