Ágazati párbeszéd II.

A munka világának újszerű intézményeivel, az ágazati párbeszédbizottságokkal csak most ismerkednek a szociális partnerek. Előző számunkban a párbeszédbizottságok fogalmával, hazai megjelenésükkel foglalkoztunk, alábbi cikkünkben a bizottságok létrejöttéről, a munkáltatói és munkavállalói szervezetek részvételi lehetőségéről írunk.
tovább

Biztonság és foglalkoztatás

A Nemzetközi Munkaügyi Hivatal (ILO) a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium szervezésében 2004. szeptember végén szemináriumot tartott "Flexibilitás, biztonság és foglalkoztatás: Magyarország tapasztalatai" címmel. A munkaadók és munkavállalók képviselői ismertették álláspontjukat többek között a munkaerő-piaci kérdésekről, valamint a nemek közötti esélyegyenlőség perspektívájáról.
tovább

Az érvénytelenség

Az érvénytelenség a munkajog meghatározó intézménye, pontos tartalmát azonban többnyire inkább a jogászok ismerik. A munkajog különös jogág abban a tekintetben is, hogy sokan hivatásuk részeként, de jogi végzettséggel nem rendelkezve alkalmazzák a Munka Törvénykönyve szabályait. Az érvénytelenség, mint a jogok gyakorlását és a kötelezettségek teljesítését meghatározó jogintézmény, befolyásolja az egyes tételes szabályok érvényesülését - így a részletek nem csak a "vájtfülű" doktorokat érdekelhetik.
tovább

Jogharmonizáló

Az Európai Unió szociális jogalkotásának egyik függőben lévő témája a munkaerő-kölcsönzésről szóló irányelv. Cikkünkben az eddigi fejleményeket és esélyeket ismertetjük.
tovább

Jogmagyarázó

A munkaügyi jogviták legnagyobb részét a munkaügyi perek teszik ki. Az eljárási szabályok ismerte mindkét fél számára - perállástól függetlenül - fontos.
tovább

Ellenőrzött munkaadók

A szokásos nyári ellenőrzési akciók során az idén is a "legrenitensebbnek" tartott ágazatokra, vagyis az építőiparra, a kereskedelemre, valamint a vendéglátásra koncentráltak az adórevizorok és a munkaügyi felügyelők. A munkaadók és a munkavállalók képviselői azonban továbbra is azt hangoztatják, hogy alapvetően rossz az ellenőrzési rendszer filozófiája, mivel a megelőzés helyett a büntetésre helyezi a hangsúlyt.
tovább

Kistérségi foglalkoztatási paktumok

Sokat javíthat egy-egy térség foglalkoztatási helyzetén, ha a helyi munkaügyi, érdek-képviseleti és civil szervezetek, önkormányzatok, képzőintézmények, nem utolsósorban pedig a munkaadók közösen keresik a munkahelyek megőrzésének és újabbak létrehozásának lehetőségeit. Ezt bizonyítják az Európai Unió számos országában, különösen a szomszédos Ausztriában megkötött foglalkoztatási paktumok, és erre utalnak az első hazai együttműködési szerveződések tapasztalatai is.
tovább

Mérlegen az önfoglalkoztatás

Az önfoglalkoztatás szabályozására egymástól jelentősen eltérő módszereket alkalmaznak Európa-szerte. Magyarországon a munkaadói és a munkavállalói érdekképviseletekkel meghozott döntés nyomán nem készül egységes önfoglalkoztatói törvény, azonban foglalkoztatási csoportonként - ahol erre igény van - a szakmai specifikumok alapján megfogalmazzák az iránymutató előírásokat. Egy ez év februári kormányhatározat szerint augusztus végéig kellett áttekinteni az önfoglalkoztatással kapcsolatos uniós szabályokat.
tovább

Pályázati dömping az uniós forrásokra

Az uniós pályáztatás tapasztalatai egyértelműen igazolják: a szakértők nem ok nélkül ajánlják segítségüket a projektötletek kidolgozásához. Tökéletes beadvány ugyanis kevés akad, mindössze a beérkezett dokumentumok 15 százaléka felel meg maradéktalanul a formai és tartalmi követelményeknek. Október elejéig több mint 11 ezer pályamű érkezett be a hatóságokhoz.
tovább

Fejvadászat határok nélkül

A hazai fejvadászcégeknek egyelőre nem hozott piacbővülést az uniós csatlakozás. Szakemberek véleménye szerint a jövőben elsősorban a nagy, nemzetközi háttérrel rendelkező társaságok számíthatnak arra, hogy az ebből fakadó esetleges előnyöket ki tudják használni. A Magyarországon működő cégek megrendelői leginkább a külföldi érdekeltségű vállalatok köréből kerülnek ki.
tovább

Vállalati szervezetfejlesztés

Az üzleti eredményesség javítása érdekében a cégek folyamatosan átalakítják szervezetüket. A téma szakértői szerint szinte kivételnek számít, ha egy vállalatnak évekig nem kell "hozzányúlnia" belső rendszeréhez. A változtatások a legkülönfélébb területeket, illetve a struktúra más és más elemeit érinthetik, attól függően, hogy a korrekcióval mit kívánnak elérni. Abban mindenki egyetért, hogy a legnehezebbek - s számszerűsítve is a legkevésbé mérhetők - az alkalmazottakat érintő átalakítások, jóllehet ezek garantálják leginkább a hatékonyabb és eredményesebb munkavégzést.
tovább

Gyermekgondozási díj

Cikkünkben a gyermekgondozási díjjal kapcsolatos tudnivalókat tekintjük át, gyakorlati példával illusztrálva összegének kiszámítását.
tovább

Nyilvántartás, adatszolgáltatás

Az egészségbiztosítási, a nyugdíj-biztosítási és a magánnyugdíjrendszer működése érdekében létrehozott egységes nyilvántartás tartalmazza a befizetések beszedéséhez és az ellátások megállapításához szükséges adatokat. Alábbi cikkünk ezek rendszerét tekinti át.
tovább

HÍRVILÁG

Jogszabályfigyelő

Összeállításunkban azokat a lapzártát megelőző hónapban megjelent jogszabályokat, illetve tervezeteket ismertetjük, amelyek számot tarthatnak a munkaadók érdeklődésére.
tovább

Jövedéki ellenőrzés II.

Előző számunkban megkezdtük a jövedéki tevékenységgel kapcsolatos szankciók ismertetését. Ezúttal a bírságokkal foglalkozunk.
tovább

Keresetek, bérfelzárkóztatás

Jövőre szerényen, a gazdaság teljesítőképességével összhangban növekedhetnek a keresetek - vélik a bérügyek szakértői. A kormányzat álláspontja szerint a személyijövedelemadó-terhek mintegy százmilliárd forintos csökkentésének hatásaként ugyanazt a reálértéket a munkáltatók kisebb bérköltséggel tudják elérni, ami a versenyszférában hozzájárul a bérfelzárkóztatáshoz is. A munkáltatói oldal szerint a keresetek felzárkózásához elodázhatatlan az élőmunka terheinek csökkentése, illetve a vállalkozásbarát gazdálkodási környezet megteremtése. A szakszervezetek a bérfelzárkózást a különböző ágazatok jövedelemtermelő képességével hozzák összefüggésbe. A jövő évi minimálbér, illetve a béremelés mértékeit illetően a szociális partnerek lapzártánkig nem tudtak megállapodni.
tovább

Szakmánként eltérő kereseti pozíciók

A legfrissebb statisztikák szerint a magyar munkavállalók az uniós átlagbér harmadát keresik, miközben a hazai termelékenység az uniós átlag 61 százaléka. Arra lehet számítani, hogy 2020-ra is alig felét érhetjük el az EU-s átlagfizetésnek. Bérpolitikai szakértők úgy látják, az államháztartási célok mostani korrekciójával végképp elszáll az az uniós csatlakozással is táplált remény, hogy a bérek és a jövedelmek néhány év alatt felzárkózhatnak az EU-átlag közelébe. Az előző évek osztogatásával a kormány gyakorlatilag minden lehetőségét kimerítette; a reálkeresetek a ciklus végéig legfeljebb évi 1-2 százalékkal növekedhetnek.
tovább

Könyvek

Tőkehiányos kisvállalkozások támogatása

Gazdasági elemzők szerint a hazai kisvállalkozások nem képesek segítség nélkül megerősíteni versenyképességüket. Nélkülözhetetlenek a kormányzati intézkedések is, legyen szó innovációösztönzésről, technológiai felzárkózásról, a működési környezet javításáról vagy a tőkehiány enyhítéséről. Sokan a fejlődés legfőbb akadályának a tőkehiányt tartják, és egyetértenek abban, hogy az eddigi intézkedések nem elégségesek.
tovább

Őszi mérleg

Van, ami adható, van, ami jár

A munkaadók törvényi kötelezettségeiknek eleget téve, illetve a dolgozók lojalitásának erősítéséért különféle juttatásokban részesítik munkavállalóikat. A jogszabályok a foglalkozás-egészségüggyel, a munkavédelemmel és a munkabiztonsággal kapcsolatos kötelezettségeket határozzák meg, a szociális jellegű ösztönzők pedig az egyes cégek pénzügyi lehetőségeitől függnek. A téma szakértői szerint ez utóbbi eszközök a nagyvállalatoknál, elsősorban az állami tulajdonúaknál a legelterjedtebbek, a kiskereskedelemben, illetve a textiliparban kevésbé élnek e lehetőségekkel. A Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium (FMM) adatai szerint a nyilvántartott kollektív szerződések egy része - amely 200-220 ezer munkavállalót érint - tartalmaz valamiféle szociális juttatást. Ugyanakkor az is előfordul, hogy - a jogszabályi kötelmek ellenére - a munkaadók spórolni igyekeznek a munkabiztonsági és egészségügyi kiadásokon is.
tovább