Ágazati párbeszédbizottságok

Magyarországon néhány év alatt, lényegében a semmiből nőttek ki a középszintű szociális párbeszédfórum gerincét képező ágazati párbeszédbizottságok. Jelentős lépésként értékelhető, hogy felépítésükre és működésükre a kormány és a szociális partnerek által egyaránt elfogadott szabályok születtek. A többéves együttes munka eredményeként létrejött megállapodást szeptember végén írták alá az érintettek. Alábbi cikkünkben, valamint következő számainkban e megállapodást és keletkezésének folyamatát elemezzük.
tovább

Egyeztetés az adó- és járuléktörvényekről

Bővülő foglalkoztatás, növekvő reálbérek, csökkenő adók, olcsóbb állam - ezeket a főbb célokat fogalmazta meg a miniszterelnök-jelölt, Gyurcsány Ferenc az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) szeptember 13-i ülésén, amely megnyitotta az érdekegyeztető tárgyalásokat a jövő évi adókról, állami költségvetésről, bérekről.
tovább

Az öngondoskodás intézményei

Minden munkavállaló szembesül egyszer az öregkor tényével, legkésőbb akkor, amikor nyugdíjba vonul. A megélhetéshez szükséges forintok ilyenkor igencsak megcsappannak, s jól jönnek az idejekorán elkezdett takarékosság, befektetés hozamai. Az állam a magánnyugdíjpénztárak elindításával a munkába lépő korosztály körében maga is szorgalmazza az öngondoskodást, s az önkéntes pénztárak mindenki számára nyitva állnak. A nyugdíjpénztárak mellett ugyancsak kiegészítő - és egyben befektetési - céllal alakultak a gyógyulásban, a rekreációban érdekelt egészségpénztárak. A nyugdíjrendszer három pillére, valamint az egészségmegőrzést finanszírozó intézmények a munkáltatók számára lehetőséget adnak arra, hogy dolgozóikról - a béren kívül - más módon is gondoskodjanak.
tovább

Az üzemi tanács működése

A múlt hónapban az üzemi tanács választásának és megszűnésének, valamint az üzemitanács-tag megbízatása megszűnésének szabályait mutattuk be. Ezúttal az üzemi tanács működésére és jogkörére, valamint az üzemitanács-tag munkajogi védelmére vonatkozó szabályokat ismertetjük.
tovább

Megújulnak a munkaügyi kirendeltségek

Éppen félidőben jár az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) 2002-ben elindított modernizációja, amitől elsősorban a munkaügyi központok hatékonyabb működését, az ügyfélbarát szemlélet meghonosodását várják a szakemberek. Szeptemberig országszerte húsz kirendeltséget újítottak meg teljes egészében, de 2006 végéig a 174 iroda többségének átalakítását tervezik.
tovább

Munkaidő-mérséklés kérdőjelekkel

A magyar szakszervezetek - a munkavállalók jobb életminősége érdekében - évek óta követelik a heti munkaidő csökkentését. A vállalati szféra szerint azonban a munkaerő drágulását eredményező munkaidő-mérséklés rontaná a cégek versenyképességét és Magyarország tőkevonzó képességét. Emiatt valószínűleg a kormány sem teljesíti a munkában töltött idő megkurtítását kilátásba helyező választási ígéretét. A hazai szakszervezeti követelésnek a nyugat-európai trendek is ellentmondanak, hiszen több uniós országban éppenséggel a munkaidő meghosszabbítása van napirenden.
tovább

Baleseti táppénz

A baleseti táppénz ügyében csak akkor tud helyesen eljárni a munkáltató, ha ismeri az ellátáshoz kapcsolódó fogalmak pontos tartalmát.
tovább

Brüsszel előtt a foglalkoztatási akcióterv

Az Európai Unió foglalkoztatási irányelveihez igazodó, október elsejéig Brüsszelbe elküldött Nemzeti Foglalkoztatási Akcióterv kiemelkedő jelentőségű a munka világának kiegyensúlyozott fejlődése szempontjából - állítják egybehangzóan a kormányzat és a szociális partnerek képviselői. A dokumentum szerint Magyarországnak arra kell törekednie, hogy a foglalkoztatási ráta 2006-ra elérje az 59, 2010-re pedig a 63 százalékot. A munkaügyi kormányzat álláspontja szerint reálisak e célok, bár Magyarország lemaradása jelentős. A célkitűzésekkel egyetértve a szakszervezetek úgy vélik, hogy a foglalkoztatottság javítása csakis társadalmi összefogással lehetséges. A munkaadók arra hívják fel a figyelmet, hogy akkor vállalhatnak nagyobb szerepet az álláshelyek védelmében, ha közterheik mérséklődnek.
tovább

Stratégia a foglalkoztatás bővítésére

A magyar munkapiaci stratégia legfontosabb feladata - összhangban a gazdaság stabilizálásával és megerősítésével - a foglalkoztatás bővítése. Különösen a kevésbé képzettek, a nők és az idősebb munkavállalók körében alacsony a ráta, jóllehet a munkanélküliség 5,9 százalékos szintje jóval elmarad az európai uniós átlagtól. Ezek a legfontosabb megállapításai a kormány foglalkoztatáspolitikai céljait és intézkedéseit összefoglaló Nemzeti Foglalkoztatási Akciótervnek, amelyet október 1-jéig kellett benyújtani az Európai Bizottságnak. Az akcióterv szerint 2006-ra 59 százalékra, 2010-re pedig 63 százalékra kell növekednie a hazai foglalkoztatási rátának. Az Európa Tanács ajánlása szerint a hazai munkaerőpiac strukturális problémáinak kezelése céljából - mások mellett - mérsékelni kell a munkabéreket terhelő járulékokat, s javítani szükséges a regionális mobilitást is.
tovább

Építési engedélyek

Nem is olyan egyszerű a kérdés, hogy a jogszabályok, és ezek alapján az építési hatóságok, mikor, milyen "pecsétes papírt", hatósági engedélyt kívánnak meg az általunk jónak, hasznosnak vélt, a házunk csinosítását, környezetünk szebbé vagy kényelmesebbé tételét célzó erőfeszítéseinkhez.
tovább

HÍRVILÁG

Jogszabályfigyelő

Összeállításunkban azokat a lapzártát megelőző hónapban megjelent jogszabályokat, illetve tervezeteket ismertetjük, amelyek számot tarthatnak a munkaadók érdeklődésére.
tovább

Jogharmonizáló - A szociális párbeszéd intézményei

A szociális párbeszéd intézményeit a nemzetközi szabályok és az azokon alapuló érdekegyeztetési gyakorlat kiemelten fontosan kezeli. Tekintve, hogy e szabályok átültetése a magyar jogba részint már megtörtént, részint most van folyamatban, érdemes átfogóan áttekinteni a kérdéskört.
tovább

Jogmagyarázó - Kiküldetés, a munkáltatói jogutódlás

E havi összeállításunkban a kiküldetésről és kirendelésről, a munkaviszony megszűnésének egyes eseteiről, valamint arról lesz szó, hogyan alakul a munkáltató jogutódlása során a kollektív szerződés sorsa.
tovább

Védelemben részesülő alkalmazottak

Különleges munkajogi szabályok védik az állapotos kismamákat és a 18. életévüket még be nem töltött dolgozókat. A védelem szükségszerűen munkáltatói többletkötelezettséget jelent, az eltérést nem engedő szabályok mögött Magyarország nemzetközi kötelezettségvállalása, így az európai uniós tagság is áll.
tovább

Jövedéki ellenőrzés I.

Kétrészes összeállításunk első felében az ellenőrzés eredményeképp alkalmazható szankciók közül a különféle intézkedésekkel, a lefoglalással, illetve az elkobzással foglalkozunk.
tovább

Könyvek

Vállalatvezetők a gazdaságpolitikáról

A vállalkozások sokkal inkább "elszenvedői" a gazdaságpolitikai változásoknak, mintsem alakítói. A szabályokról azonban van véleményük, sőt javaslataikkal jó irányba - a maguk és a közösség számára is hasznosítható módon - igyekeznek a döntéshozók tudomására hozni változtatási igényüket. Cikkünkben a vállalatvezetőkkel a gazdálkodásról, a gazdaságpolitikáról folytatott beszélgetések legfőbb tanulságait, a javaslatokat adjuk közre, minden "szűrés" nélkül.
tovább

Munkapiaci stratégia

Távmunkaálláshelyek

A közelmúltban lezajlott a legújabb távmunkapályázat eredményhirdetése, s ezúttal 90 cég, egyesület, egyéni vállalkozás és költségvetési szerv kapott összesen 345 millió forintot, amelynek felhasználásával 782 új munkahely létesíthető. A sokéves kormányzati erőfeszítések ellenére Magyarországon a távmunka csak lassan terjed, hiszen - a legfrissebb idei, második negyedéves adatok szerint - a foglalkoztatottaknak csupán 1,3 százaléka dolgozik otthon. A Távmunka Tanács szeretné elérni, hogy 2006-ig 100 ezer új távmunkahely jöjjön létre, és 2008-ra megközelítsük az EU jelenlegi 13 százalékos szintjét. Ma az Európai Unióban mintegy 10 millió ember él távmunkából úgy, hogy 4,5 millióan alkalmazottak, 5,5 millióan pedig vállalkozók.
tovább