A gazdaságpolitika mostohagyereke

A munkaadók és a szakszervezetek - más-más okból ugyan, de - évek óta igénylik a mindenkori kormányzattól, hogy készüljön hosszabb távú foglalkoztatáspolitikai koncepció, amely alapján össze lehet hangolni a különféle gazdaságpolitikai intézkedéseket. A szociális partnerek követelése lényegében az, hogy a gazdaságpolitikának a többi részterületével egyenrangú eleme legyen a foglalkoztatáspolitika. A munkaügyi tárca most elkészített és (első olvasatban) az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) napirendjére tűzött anyaga az első nagyobb lépés egy hosszabb távú foglalkoztatási koncepció elkészítéséhez.
tovább

Foglalkoztatási esélyek - 2004

A munkaügyi kormányzat szerint 2004 az építkezés éve lesz a munka világában is: javul a versenyképesség, várhatóan tovább bővül a foglalkoztatás, és nem növekszik a munkanélküliség. A munkaerőpiac szereplői azonban nem osztják ezt az optimizmust. A munkaadók szerint a felemásra sikerült adórendszer nem javítja a vállalkozások versenyképességét, ráadásul a cégek az uniós csatlakozással az eddiginél sokkal kíméletlenebb versenyhelyzetben találják magukat. A szakszervezetek pedig attól tartanak, hogy az idén romlik a dolgozók anyagi helyzete, s a csatlakozás után bővülhet az állástalanok köre. A szociális partnerek úgy vélik, a kormány szerény eredményeket ért el a foglalkoztatás bővítésében, és a most elkészült stratégia sem tartalmaz konkrét intézkedéseket.
tovább

Munkaerő-piaci kilátások

Nem valószínű, hogy az idei esztendő a foglalkoztatáspolitika sikeréve lesz. Miközben jelentős adókedvezmények ösztönzik a beruházásokat és a fejlesztéseket, a másik oldalon növekvő adóterhek és a pénzügypolitika válságai nyomasztják a munkaadókat és munkavállalókat. S bár biztató, hogy az idén - főként az Európai Unió strukturális alapjaiból - lényegesen több támogatás jut a foglalkoztatás és a foglalkoztathatóság javítására, előrejelzések és kilábalási stratégiák híján a munkaerő-piaci politika - egyelőre - leginkább csak a tüneti kezelésre alkalmas. Biztató ugyanakkor, hogy szakértői becslések szerint a Nemzeti Fejlesztési Terv keretében megvalósuló fejlesztések - a következő három évben - mintegy 100 ezer új álláshelyet teremthetnek. A kedvező hatások az idén még nem, hanem csak 2005-től várhatók.
tovább

A kollektív szerződések regisztrációja

Lapzártánkkor megjelenés előtt áll az a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszteri rendelet, amely a kollektív szerződések regisztrációjának 2004. január 1-jétől hatályos szabályait tartalmazza.
tovább

A modern tudományok a HR szolgálatában

A Magyarországon tevékenykedő cégek két csoportba különíthetők el attól függően, hogy alkalmazzák-e vagy sem a modern tudományok eredményeit mindennapi működésük során. A multinacionális cégek például rendszeresen figyelembe veszik a pszichológia új tanait munkatársaik kiválasztásakor és a későbbi munkaszervezéskor egyaránt. A kisebb és a közepes vállalkozások azonban - a megtakarítás reményében - könnyedén lemondanak a munkahelyi alkalmasságot kutató legújabb módszerekről.
tovább

Álláshirdetés az interneten

Akárcsak külföldön, hazánkban is egyre népszerűbb az internetes munkaerő-toborzás, aminek következtében az elmúlt években folyamatosan bővült az on-line álláshirdetéssel foglalkozó cégek köre. A munkaadók és a munkavállalók általában azért kedvelik az álláshirdetés és -keresés új technikáját, mert úgy vélik, hogy olcsóbban és gyorsabban megtalálják a megfelelő munkatársat, illetve az óhajtott állást. Az on-line toborzás még nagyobb népszerűségének egyelőre az szab határt, hogy a hazai internetfelhasználók köre viszonylag szűk.
tovább

Szakképzési hozzájárulás

Január 1-jétől új törvény lépett a szakképzési hozzájárulásról és a képzési rendszer fejlesztésének támogatásáról szóló 2001. évi LI. törvény helyébe. Cikkünkben átfogóan ismertetjük a 2003. évi LXXXVI. törvény passzusait.
tovább

Szakmák és diplomák az Unióban

Az uniós csatlakozást követően könnyebb lesz a magyarországi diplomák és a kézműves szakképesítések elismertetése a közösségen belül, ugyanakkor a végzettségek értékelése nagyobbrészt a munkaadótól függ majd. A képesítések zöménél azzal is számolni kell, hogy a foglalkoztató az esetek túlnyomó többségében kíváncsi lesz a munkavállaló elméleti és gyakorlati tudására, és nem utolsósorban elvárja a fogadó ország nyelvének megfelelő szintű ismeretét is.
tovább

Számítógépes munka és egészségvédelem

Az adminisztratív munkát ma már szinte minden munkahelyen számítógépek segítik, igen sok dolgozó tölti monitor előtt a munkaidejének nagy részét. December végén módosult a képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről szóló 50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet. Ennek ürügyén áttekintjük a hatályos szabályozást.
tovább

Az evatörvény módosításai

Úgy látszik, az eva bevezetése beváltotta a hozzá fűzött reményeket, ezért a módosítások egy része még több vállalkozásnak teszi lehetővé az egyszerűsített adózási mód választását. Emellett néhány szigorító, és a gyakorlati alkalmazás során felmerült problémák rendezését célzó szabályon túl a jogharmonizációs kötelezettségek teljesítésével összefüggő módosulások szerepelnek a törvényben. Az áfatörvény újrakodifikálásához kapcsolódó módosítások többsége az Európai Unióhoz történő csatlakozás időpontjától lép majd hatályba.
tovább

Bírósági felülvizsgálat

A jogorvoslati lehetőségek nem merülnek ki akkor sem, ha az ügyfél már végigjárta a megfelelő közigazgatási fórumokat. A jogszabálysértő jogerős államigazgatási határozatot ugyanis a bíróság felülvizsgálhatja.
tovább

Hírvilág

Jogmagyarázó

A Munka Törvénykönyvét olvasva általában átugorjuk a bevezető rendelkezéseket, pedig olyan szabályok találhatók a törvény első részében, amelyek valamennyi jogintézmény alkalmazásakor szerepet játszanak. Tételes jogi megoldás hiányában a jogszerű vagy jogellenes magatartás e rendelkezések figyelembevételével dönthető el.
tovább

Könyvek

Rendszerbe szervezett vállalkozások

Kétségtelen, hogy napjainkban az információs társadalom korát éljük. Az infokommunikáció egyre inkább áthatja a mindennapokat úgy a magán-, mint az üzleti szférában. Fontos kérdés azonban, hogy a vállalat vezetése milyen módon jut az információkhoz, hogyan rendszerezi azokat, és miként dolgozza, dolgoztatja fel az adathalmazt, hogy abból valós és hasznos következtetéseket lehessen levonni. Ebben az informatika egy vékony szeletét képviselő ügyviteli programok segíthetnek. A cégek adminisztrációját, napi életét, tervezését megkönnyítő szoftverekből bőséges a kínálat, a szigetszerűen működő egyedi tervezésűekből s a teljes vállalatot átfogó, modulokból felépített rendszerekből lehet válogatni. A hozzáértők szerint azonban a döntést egyik vagy másik mellett nem mindig az ár alapján szabad meghozni.
tovább

Társadalombiztosítás - 2004

A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvényt (Tbj.) a módosítás a korábbi években megszokottakhoz képest kevésbé érintette, a korrekciók jelentős része inkább pontosító, kiegészítő jellegű. Írásunkban az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról szóló 2003. évi XCI. törvény szerinti legfontosabb változásokat foglaljuk össze.
tovább

Tűzoltás helyett stratégia