A "helyreigazítás" középtávú programja

Lázas számolgatás folyik hosszú hetek óta az országban. A jövő évi költségvetéssel és főként az adóváltozásokkal kapcsolatos hírek alapján próbálnak következtetni helyzetük várható alakulására a munkavállalók, a munkaadók és a családok egyaránt. Az egyetlen támpontot ehhez egyelőre a kormány középtávú gazdaságpolitikai programja (PEP) adja, amelynek fogadtatása a szociális partnerek körében meglehetősen vegyes volt az OÉT augusztus eleji ülésén.
tovább

Bértárgyalás a megszorítások árnyékában

A korábbi éveknél is viharosabbnak ígérkezik az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) őszi bértárgyalás-sorozata. A kormány közelmúltban közzétett programjában ugyanis jövőre kisebb gazdasági növekedéssel és gyakorlatilag 0 reálbérváltozással számol. Ugyanakkor a munkavállalói érdekképviseletek a GDP-ével megegyező reálbér-gyarapodást kívánnak elérni.
tovább

Főpróba előtt az új munkaügyi nyilvántartás

A munkakönyv 1992-ben szűnt meg, ám ezt követően számos, a foglalkoztatással kapcsolatos anomália került a felszínre. A munkavállalók nyugdíjazásakor például azóta is gondot okoz, hogy sok esetben hiányoznak a munkaviszonyok igazolását szolgáló dokumentumok. A munkaadók ugyanakkor elvesztették azt a lehetőséget, hogy az új dolgozó belépésekor megismerjék a jelentkező foglalkoztatási múltját.
tovább

Állásrotáció Magyarországon

Az állásrotáció módszere - azaz a továbbképzésen, átképzésen részt vevő dolgozók helyettesítése munkanélküliekkel - egyelőre kevéssé ismert foglalkoztatáspolitikai eszköz a hazai munkáltatók előtt. A már lezajlott projektek tapasztalatai azonban biztatóak, s arra késztetik a munkaügyi központokat, hogy a vállalkozások széles körével ismertessék meg e technikát. Az Európai Unióban már elterjedt gyakorlat egyfelől a vállalatok átmeneti és tartós munkaerőgondjait orvosolja, másfelől az állástalanokat segíti, hogy visszakerüljenek a munka világába.
tovább

Diszkrimináció a munkahelyen

A munkáltatóknak a jövőben egyre inkább fel kell készülniük arra, hogy számon kérik rajtuk a diszkriminációellenes előírások betartását.
tovább

Korszerűsödő foglalkoztatási szervezet

A munkaügyi tárca hároméves, nagy jelentőségű programot állított össze az Állami Foglalkoztatási Szolgálat korszerűsítésére. A PHARE-támogatással bevezetendő EU-modell 21 kirendeltségen mutatkozik be 2004 januárjában. A jövőben a szakemberek munkájuk során jobban építenek az álláskeresők kezdeményezőkészségére, a többi között személyre szóló elhelyezkedési terveket dolgoznak ki, és az eddiginél teljesebben igyekeznek kielégíteni a cégek munkaerőigényeit.
tovább

Ösztönzik az álláskeresést

A regisztrált munkanélküliek számának újabb emelkedését eredményezheti a foglalkoztatáspolitikai kormányzat közelmúltban meghozott döntése. A nyilvántartott állástalanok ugyanis bizonyos feltételek teljesülésekor pénz kaphatnak az álláskeresés időszakára.
tovább

Pályakezdők támogatása

A munkaügyi központok személyre szabott munkaerő-piaci programokkal kívánják segíteni az iskolapadból kikerülő, végzős fiatalokat. A munkaügyi szervezetet felkereső pályakezdők aktív támogatására az idén mintegy 4-5 milliárd forint áll rendelkezésre. Országszerte - jelenleg - 29 különböző, fiataloknak szánt program zajlik, illetve áll előkészítés alatt.
tovább

Ügyfélként a hatóság előtt II.

Az ügyfél jogállását az eljárásbeli jogai és kötelezettségei határozzák meg. Ezek pontos rögzítése adja az igényérvényesítés jogszerűségének egyik garanciáját.
tovább

HÍRVILÁG

Jogszabályfigyelő

Összeállításunkban azokat a lapzártát megelőző hónapban megjelent jogszabályokat, illetve tervezeteket ismertetjük, amelyek számot tarthatnak a munkaadók érdeklődésére.
tovább

Munkabiztonság kontra munkaügy

A hazai munkaügyi és munkavédelmi ellenőrzések színvonaláról, korszerűségéről és jövőbeni irányairól részben eltér, de több ponton meg is egyezik a hivatal, a munkaadók, valamint a munkavállalók szervezeteinek véleménye. A munkavállalók a hatékonyság növelését, a munkaadók pedig a kiszámíthatóságot kérik számon, miközben a hivatal úgy véli, hogy a jogszabályi kötelezettségeknek maradéktalanul eleget tesz.
tovább

Jogharmonizáló

Közzéteszünk egy tanulságos európai bírósági ítéletet arról, hogy mi számít be a heti munkaidőbe. Az ügyelettel kapcsolatos határozat nemcsak az egészségügy vonatkozásában tartalmazza a munkaidő szervezéséről rendelkező 93/104 sz. irányelv megkerülhetetlen interpretációját.
tovább

Jogmagyarázó

Rovatunkban körbejárjuk a munkáltató tájékoztatási kötelezettségének, az általánostól eltérő munkaidő-beosztások egyes eseteinek, valamint a részmunkaidős foglalkoztatásból eredő szombat-vasárnapi munkavégzés lehetőségét. Kitérünk a munkaviszony melletti tanulás kérdésére, továbbá - a kollektív munkajog területén - megvizsgáljuk, mire terjed ki a felek együttműködési kötelezettsége a sztrájk során. Tárgyalunk egy "modern" témát, jelesül az SMS alkalmazhatóságát a munkajogban.
tovább

Magyarok az EU-ban

A munkaerő szabad áramlása inkább elvi, semmint gyakorlati lehetőségekről szól majd, s nem várható tömeges kivándorlás az uniós csatlakozás után - hallhatjuk gyakran a kormányzat részéről. Ezenkívül legfeljebb becslésekből és találgatásokból indulhatunk ki, ha arra vagyunk kíváncsiak, hogy milyen irányú és mértékű munkaerő-vándorlásra számíthatunk 2004 májusa után.
tovább

Kereszttűzben a munkáltatók ellenőrzése

Mind a munkaadók, mind a munkavállalók úgy vélik, megérett az idő, hogy az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőséget (OMMF) két intézmény váltsa fel. Az érintettek úgy látják, a mostani struktúrában a két területen nem várható érdemi előrelépés az ellenőrzések hatékonyságában. A szociális partnerek szakértői szerint, míg a munkaügyi ellenőrzés nem kap kellő súlyt a hivatal mai tevékenységében, s kritizálható a hatékonyság is, addig a munkabiztonság terén inkább szemléletbeli gondok érzékelhetők. Az Országos Érdekegyeztető Tanácsban (OÉT) részt vevő munkaadói és munkavállalói szervezetek egyaránt bírálják az ellenőrök munkáját, felkészültségét, viszonyulását a munka világának szereplőihez, és sürgetik a megújulást.
tovább

Könyvek

Vállalati vagyonvédelem

Régen elmúlt az az időszak, amikor egy vállalatnak csupán lopás, netalán rongálás ellen kellett védekeznie. Manapság amellett, hogy sokkal rafináltabb módon és nagyobb értékben próbálják megrövidíteni a cégeket, a veszélyeztetettség is sokrétűbb lett. A vállalatok biztonságának megőrzése, a bűnözők elleni harc pedig egyre több pénzbe kerül.
tovább

Munkában a grafológusok

A humánerőforrás-gazdálkodásban egyre nagyobb teret nyer a grafológia alkalmazása. Szaporodik azoknak a cégeknek a száma, amelyek ezt a szolgáltatást is igénybe veszik, mielőtt döntenek arról, alkalmazzák-e a jelentkező új munkatársat. Az íráselemzés ugyanis lehetővé teszi, hogy segítségével erősítse vagy éppen gyengítse a személyes interjúk eredményét.
tovább

Öregségi nyugdíj

Öregségi nyugdíjra attól a naptól kezdve jogosult az igénylő, amelyen az öregségi nyugdíjra való jogosultság mindkét feltételének megfelel. Ezek a feltételek: a nyugdíjkorhatár elérése és a szükséges szolgálati idő megszerzése.
tovább

Szankciók az adózásban

Az adózási fegyelem elsődleges biztosítékai az adózót sújtó anyagi következmények, vagyis az adóhatóság által kiszabott bírságok. Cikkünkben a bírságokra vonatkozó szabályok ismertetése mellett a gyakorlati alkalmazás alapelveivel is foglalkozunk.
tovább