A garanciaszövetkezetek fejlődése

A kisvállalkozások finanszírozási helyzetének javítására létrehozott garanciaszövetkezeti rendszer mind ez ideig nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Mint az érdekeltek elmondták: a konstrukció az eddiginél nagyobb állami támogatással, valamint a takarékszövetkezetek fokozott szerepvállalása révén mozdítható el a holtpontról. A rendszer megújulásától azt várják az érintettek, hogy a kisvállalkozások - egyszerű ügyintézéssel - olcsó hitelekhez juthatnak.
tovább

Igények a munkaviszony végén

A munkaügyi viták, perek jelentős részét a munkaviszony megszűnésekor felvetődő anyagi igények alkotják. Kétrészes összeállításunk segítséget kíván adni ahhoz, hogy mindkét fél tisztán lássa: a munkaviszony megszűnésekor milyen anyagi, pénzbeli igénnyel léphet fel a másikkal szemben, illetve miként kell azt elszámolni.
tovább

Magyar áruk versenye

A magyar áruk minőségét és kiválóságát hirdetve mind több hazai terméken jelennek meg mívesen cizellált védjegyek, pecsétek, tanúsítványok és diplomák. A kormányzati, illetve szakmai szervezetek és a civil közösségek pályázatokkal, díjakkal ösztönzik a minőségi, s ezáltal a versenyképes termékek előállítását. A hírverés célja, hogy - az árucikkek, a szolgáltatások és termelőszervezetek nemzetközi versenyében - kiemeljék a mieink különleges erényeit, jó tulajdonságait. A magyar termékek keresettsége egyszersmind a munkahelyek megőrzésének is feltétele.
tovább

Módosul az MRP-törvény

A munkavállalói résztulajdonosi programról (MRP) szóló törvénymódosítási javaslat várhatóan az ősszel kerül az Országgyűlés elé. Mivel a tizenegy évvel ezelőtt megszületett MRP-törvény privatizációs technikaként funkcionált, ezért indokolt egy másik, immár a magáncégekre "szabott" jogszabály megalkotása is. A jogalkotók azt várják a módosítástól, hogy - a garanciális elemek révén - megszűnnek majd a dolgozói tulajdonszerzés anomáliái.
tovább

Ahagyományostól eltérő foglalkoztatás

Annak ellenére, hogy az elmúlt egy évtizedben regnáló kormányok mindegyike megkísérelte az atipikus foglalkoztatási formák elterjesztését, jelentős eredmények mégsem születtek. Ennek oka számos tényezőre vezethető vissza, mások mellett a magyarországi társadalmi szerkezetre, illetve a cégek érdekeltségének hiányára. A versenyszféra szereplői mindenesetre egyetértenek abban: e technikákat főként a szolgáltatóiparban lehet alkalmazni, ám ott is kívánatos lenne, ha a kormányzat - a szokásostól eltérő munkaformák meghonosodásáig - részt vállalna a munkaadói terhekből. Ezáltal a munkanélküliség is mérséklődhetne. A hazai atipikus foglalkoztatás egyik új modellje lehet az önfoglalkoztatás, amelyről azonban - bár a kormányzati elképzelések csak most formálódnak - máris megoszlanak a vélemények.
tovább

Szerkezetváltás a munkaerőpiacon

A hagyományostól eltérő foglalkoztatástípusok - érdekeltség híján - nem eléggé elterjedtek ahhoz, hogy az e formában tevékenykedők száma jelentősen bővülhetett volna. Ezért kívánja a kormányzat a munkaadók figyelmét e területre irányítani: elsősorban az adó- és járulékszabályok kedvező irányú változtatásával, illetve a Munkaerő-piaci Alap forrásai felhasználásával. Az önfoglalkoztatási modell erősítése és szabályozása szintén napirenden van. E technika azonban - a jelenlegi tervezet szerint - a munkáltatók számára egyelőre elfogadhatatlan. A vállalkozások attól tartanak, hogy a tb-járulék fizetése miatt ez költségeik növekedésével járhat. A szakszervezetek arra keresnek garanciákat, hogy az atipikus munkavégzés révén a dolgozók ne váljanak kiszolgáltatottakká.
tovább

HÍRVILÁG

Jogszabályfigyelő

Összeállításunkban azokat a lapzártát megelőző hónapban megjelent jogszabályokat, illetve tervezeteket ismertetjük, amelyek számot tarthatnak a munkaadók érdeklődésére.
tovább

Jogharmonizáló

Rovatunkban ezúttal egy olyan nemzetközi jogforrásról szólunk, amely közel 40 éve egyfolytában fejlődve, bővülve egységesen szabályozza a hatálya alá tartozó személyek tág értelemben vett szociális jogait. Az Európai Szociális Charta kiterjed mind a munkajog, mind a társadalombiztosítás, mind a szociális juttatások területére.
tovább

Jogmagyarázó

Cikkünkben áttekintjük, hogy mely törvényi szabályoktól térhet el a kollektív szerződés, továbbá foglalkozunk a nyár munkajogi "slágerével", a kényszervállalkozással: egy bírósági ítélet segítségével analizáljuk, mikor minősíthető a vállalkozási szerződés munkaszerződéssé.
tovább

Karriermenedzsment a vállalatoknál

A karrier fogalmát sokan, többféleképpen határozzák meg. Szűkebb értelemben az egyén szakmai kibontakozását jelenti, amikor az illető egyre magasabb pozíciót tölt be - és magasabb javadalmazásra tesz szert - a szervezeti (vállalati) hierarchián belül. A személyes karrier beteljesítése azonban - noha az egyén sikere - a szervezetnek is érdeke, hiszen megalapozza a cég eredményes tevékenységét. Nem véletlen, hogy a sikerre törekvő vállalkozások tudatosan tervezik meg munkatársaik karrierútját.
tovább

Személyzeti munka és az Európai Unió

A HR szakemberei egyelőre csak találgatni tudják, hogy milyen hatással lesz hétköznapjaikra az uniós csatlakozás. Bár "világrengető" változásokra nem kell számítaniuk, a humánerőforrás-menedzsment egyes részterületein egyáltalán nem elhanyagolható kihívásokkal kell szembesülniük. Ha azonban a személyzeti vezetők nem készülnek fel a ma még csak körvonalazható akadályok leküzdésére, vállalatuk versenyképességét teszik kockára egy sokkal kiélezettebb piaci helyzetben.
tovább

Késésben

Könyvek

Stressz a munkahelyen

Külföldi és hazai tapasztalatok alapján nem túlzás azt állítani, hogy a munkahelyi stressz napjaink népbetegsége. Egy, az Európai Unió országaira kiterjedő vizsgálatból kiderül, hogy az EU munkavállalóinak 26 százalékát sújtja a stressz, ami a tagállamoknak évente 20 milliárd eurójába kerül. A munkából való távolmaradás 50-60 százaléka ugyancsak a rossz irodai, üzemi légkör számlájára írható. Bár hasonló magyarországi adatok nem forognak közkézen, a stressz a hazai munkahelyeken is jól érzékelhető - állítják a kutatók. Véleményük szerint a munkahelyi szervezetlenség és az állásféltés nagyban hozzájárul az egészséget felőrlő feszült állapot kialakulásához.
tovább

Önkéntes kölcsönös biztosítópénztárak

A munkáltatói juttatások palettáján egyre fontosabbá válik az önkéntes pénztári hozzájárulás. Az érintettek jól tudják, hogy mind a tagi, mind pedig a munkáltatói befizetésekhez igen jelentős adókedvezmények kapcsolódnak.
tovább

Természetbeni juttatások adózása

A magánszemélyek jövedelemportfóliójában a természetbeni juttatások egyre nagyobb súllyal szerepelnek. Cikkünkben áttekintjük a legjellemzőbb juttatások adózási szabályait, kitérve az ezekkel kapcsolatos legfrissebb APEH-állásfoglalásokra.
tovább

Ügyfélként a hatóság előtt I.

Az ügyek intézése mindennapos gyakorlat a cégek és a magánszemélyek életében, s a leggyakoribb "partner" általában valamelyik hatóság. Többrészesre tervezett összeállításunkban az ügyfelek szemszögéből vesszük sorra az államigazgatási eljárásra vonatkozó szabályokat.
tovább

Vita a tb-alapok felügyeletéről

A szociális partnerek - a kormány javaslatához képest - bővebb hatáskört s erősebb jogosítványokat igényelnek a társadalombiztosítás szerveinek és pénzügyi alapjainak állami felügyeletében. Az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) fórumán is megtárgyalt törvénymódosítási koncepció lényege a szociális partnerek részvételének garantálása a társadalombiztosítási alapok felügyeletében. Az OÉT-ülésen lezajlott vita központi kérdése természetesen az volt, hogy e részvétel milyen jogosítványokkal járjon a munkaadók és a munkavállalók képviselői számára.
tovább