A felnőttképzés ösztönzői

A tanulás ma már az emberek egész életpályáját végigkíséri. Csak így tudnak ugyanis megfelelni a gazdasági, kulturális és technológiai fejlődés kihívásainak. A folyamatos képzés, a felnőttkori tanulás elősegíti, hogy a munkavállalók eredményesek és sikeresek legyenek a munka világában. A tanuláshoz való alkotmányos jog érvényesülésének biztosítéka a felnőttképzési támogatások rendszere.
tovább

Reformtörekvések a képzés megújítására

Annak ellenére, hogy a szakmájukat értő és magas fokon művelő szakemberek keresettek a hazai munkaerőpiacon, a szakmunkásképzés presztízse rendkívül alacsony Magyarországon. Korábban az egzisztenciális biztonság garanciájaként elegendő volt egy "jó szakma" elsajátítása, ma már - a közvélekedés szerint - a diploma megszerzése az alapvető követelmény. E szemlélet hozadékaként a fiatalok nem a mielőbbi munkavállalásra, hanem a minél hosszabb ideig tartó tanulásra törekednek, amire a hazai iskolarendszer is "rásegít". Holott a magyar gazdaságnak égető szüksége lenne jól képzett fizikai munkásokra, mert hiányuk a gazdaság fejlődésének, a kis- és középvállalkozások terjeszkedésének is gátat szab. E felismerés arra késztette az oktatási kormányzatot, hogy - karöltve a munkapiac szereplőivel - átfogó stratégiát dolgozzon ki az oktatás és a szak-, valamint a felnőttképzés megújítására.
tovább

A munkahelyteremtés forrásai

Az utóbbi néhány évben jelentősen átalakult a hazai foglalkoztatás szerkezete, aminek következtében újraformálódik a támogatási rendszer. A változások legfőbb célja, hogy - figyelembe véve az uniós csatlakozással együtt járó munkapiaci kívánalmakat - az eddigieknél hatékonyabbá váljék a támogatásra szánt forintok felhasználása. A Munkaerő-piaci Alap, az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány, a munkaügyi központok, valamint a szaktárcák közvetlen és közvetett forrásaival mindenekelőtt a foglalkoztatási szint - uniós normákhoz közelítő - bővítését, illetve a munkanélküliség mérséklését kell elérni. A támogatási rendszerrel szemben fontos követelmény, hogy közvetlen és közvetett eszközei révén a munkáltatók is érdekeltté váljanak az új álláshelyek létrehozásában és a meglévők megőrzésében.
tovább

Új eszközök a foglalkoztatás támogatására

A foglalkoztatás bővítésére a közeljövőben új eszközöket és új forrásokat tervez hadrendbe állítani a kormányzat. E folyamat részeként már az idén kétmilliárd forinttal nő a munkahelyteremtést szolgáló pályázatok forráskerete, illetve - a kormány szándéka szerint - egyéb, a külföldi beruházók befektetési szándékait ösztönző gazdasági eszközök is életre kelnek. A munkáltatók a munkahelymegőrző támogatások bővítését is szorgalmazzák, illetve a szak-, az át- és a továbbképzések megerősítését is sürgetik. A szakszervezetek arra hívják fel a figyelmet, hogy bár az adóterhek és a tételes egészségügyi hozzájárulás mérséklése kedvezően hatott a foglalkoztatásra, további könnyítésekre lenne szükség.
tovább

Az APEH ügyfélszolgálatai

Magyarországon törvény írja elő, hogy az adózók megkapják a törvények betartásához szükséges tájékoztatást az adóhivataltól. Az adóhatósági tájékoztatás tehát kötelezettség, de ugyanakkor - az önadózásra épülő adórendszer miatt - nemcsak az ügyfeleknek, hanem az APEH-nak is az érdeke. A tájékoztatásra és az adóztatással összefüggő szolgáltatásokra az állami adóhatóság ügyfélszolgálati és kirendeltségi hálózatot működtet.
tovább

Bérek és teljesítmények

A vállalatok többsége az infláció és az egyéni teljesítmények alapján dönt a béremelésekről, míg a munkavállalók életkora és szolgálati éveik száma csekély jelentőséggel bír. A tapasztalatok tanúsága szerint ugyanakkor a fizetések rendezésekor hangsúlyos szerepet játszik a piaci nyomás. A cégek - általában - igyekeznek önálló jövedelempolitikai stratégiát kialakítani, s fontosnak tartják béreik versenyképességét. A munkáltatók egy része - a keresetemeléskor - figyelembe veszi az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) ajánlását.
tovább

Képlékeny sztrájkjog III.

A sztrájkjog immáron több mint egy évtizedes gyakorlata során felmerülő, rendezésre váró szabályozatlan területei közül sorozatunk harmadik, befejező részében a jogszerű és a jogszerűtlen munkabeszüntetés következményeiről szólunk. Kiderül például, hogy milyen védelem illeti meg a sztrájkoló dolgozót, a szakszervezeti tisztségviselőt, illetve a sztrájk idejére jár-e munkabér és társadalombiztosítási ellátás. A szerző választ ad arra is, hogy a jogellenes sztrájknak lehet-e felmondás a vége, és hogy jogellenes munkabeszüntetés esetén a munkáltató kaphat-e kártérítést.
tovább

Fejvadászok piaca

A fejvadászcégek első hírnökei mindössze bő évtizede jelentek meg Magyarországon, ám azt követően jelentős szereplőivé váltak a tanácsadói piacnak. Noha a verseny az évek során megrostálta soraikat, azonban számosan megőrizték, sőt megerősítették piaci pozíciójukat. A közép- és a felső vezetők felkutatásával foglalkozó fejvadászok tevékenysége iránt stabil megrendelői igény mutatkozik, igaz: e tanácsadók - felkínált szolgáltatásaik szerint - egyre inkább specializálódnak.
tovább

Prezentációs tréningek

Egy-egy termék piaci bevezetéséhez és elfogadtatásához nemcsak az értékesítendő árucikk korszerűsége, de annak hatásos, a fogyasztókat megnyerő bemutatása is szükséges. Éppen ezért a prezentáció - ami a szakemberek véleménye szerint a kommunikáció sajátos formája - az üzleti élet nélkülözhetetlen eleme. Felismerve e tevékenység fontosságát, azaz a termékek és a cégek bemutatásának felértékelődő jelentőségét, immár egyre több tanácsadó szervez prezentációs tréninget.
tovább

HÍRVILÁG

Jogszabályfigyelő

Összeállításunkban azokat a lapzártát megelőző hónapban megjelent jogszabályokat ismertetjük, amelyek számot tarthatnak a munkaadók érdeklődésére.
tovább

Jogharmonizáló

Három európai munkavállalói és munkáltatói érdekképviselet kötött keretmegállapodást a hazánkban is egyre népszerűbbé váló távmunkáról. Valószínűsíthető, hogy a hazai jogi szabályozásban is visszaköszönnek majd a megállapodás egyes elemei, ezért nem haszontalan az európai tendenciák megismerése.
tovább

Jogmagyarázó

Egy, a megszokottaktól eltérő foglalkoztatási formáról, a bedolgozói jogviszonyról közlünk összefoglalást. Foglalkozunk még a munkavédelmi képviselőre irányadó szabályokkal - mind feladatait, mind jogosultságait, mind munkajogi védelmét illetően -, továbbá áttekintjük a munkavállalótól kérhető adatok körét.
tovább

Lassan terjed a távmunka

Számos teendője akad a munkaügyi kormányzatnak, amely a foglalkoztatási szint javítására a távmunka elterjesztését is szorgalmazza. Míg az Európai Unióban a foglalkoztatottak egyre nagyobb hányada távmunkás, addig az e formában tevékenykedők munkaerő-piaci jelenléte alig mérhető Magyarországon. A kör bővítése érdekében mindenekelőtt kedvező munka- és adójogi környezetet kellene teremteni, illetve - az informatikai kormányzattal karöltve - javítani kellene az infrastrukturális feltételeket. A munkaadók ugyanis csak akkor választják e foglalkoztatási formát, ha anyagilag is érdekeltté válnak az atipikus "technika" alkalmazásában.
tovább

Távol a munkahelytől

A távmunka lehetőségeinek széles körű kihasználása egyelőre nem jellemző Magyarországon. Noha az új foglalkoztatási forma technikai feltételei - internet, telefon, számítógép - adottak, azonban a munkavégzési szokások gátat szabnak az atipikus munkavállalási formák látványos előretörésének. A foglalkoztatók és a dolgozók szemléleti problémáin kívül van egy másik, komoly "fék" is, nevezetesen: a magyar lakosságnak - az infokommunikációs eszközök terjedése ellenére is - csak viszonylag szerény hányada rendelkezik számítógéppel.
tovább

Könyvek

Virtuális munkaügyek

A közepes, illetve a nagyvállalatok körében Magyarországon is egyre inkább teret nyernek a személyügyi teendőket részben vagy teljesen a számítógépekre hárító informatikai megoldások. A lehetőségek a "gépesített" bérszámfejtéstől az integrált HR-rendszerekig terjednek, a választékban kis magyar cégek és multinacionális iparági óriások egyaránt megtalálhatók. A jelenleg évi tízmilliárdosra becsült piac dinamikusan nő - részben a HR-szekcióban foglalkoztatottak rovására.
tovább

Magán-nyugdíjpénztári tagság

Az alábbiakban a foglalkoztatottak magán-nyugdíjpénztári tagságával összefüggő foglalkoztatói terheket, lehetőségeket, adminisztrációs feladatokat ismertetjük. Felhívjuk a figyelmet a társadalombiztosításijárulék-fizetéstől való főbb eltérésekre. Külön jelezzük az év elejétől hatályos változtatásokat is.
tovább

Munkaadói közgyűlések

A munkaadói szakmai érdekképviseletek közül a Magyar Iparszövetség (OKISZ) és az Agrár Munkaadói Szövetség (AMSZ) júniusban tartotta meg éves köz-, illetve küldöttgyűlését. Mindkét szervezet kötelezettséget vállalt arra, hogy tagszervezeteinek hathatós segítséget nyújt a csatlakozási felkészülés még hátralévő folyamatában. Az országos érdekegyeztetésben való hatékony részvételt ugyancsak prioritásként fogalmazták meg a munkáltatói érdekvédők, miként a szervezetek közötti együttműködés és kooperáció megerősítését is.
tovább

Vita a munkaidő mérsékléséről

Eredménytelenül zárult a heti munkaidő csökkentéséről megkezdett tárgyalás első fordulója az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) legutóbbi ülésén. A szakszervezetek reálisnak tartják a törvényes munkaidő 38 órára történő mérséklését 2006. január elsejétől, a munkáltatók azonban - a gazdaság jelen helyzetében - nem tartják időszerűnek a tárgyalást. A kormányzat álláspontja szerint a vállalkozásoknak kell nyilatkozniuk arról, hogy a tervezet milyen mértékű - és miként finanszírozható - terheket jelent számukra.
tovább

Munkaviszony és a köztehercsökkentés

Orvosok, egészségügyi dolgozók jogállása

Az egészségügyi, családügyi és szociális miniszter - egyetértésben az igazságügyi miniszterrel - 2003. április 24-én nyújtotta be a parlamenthez az orvosok és más egészségügyi dolgozók jogállásának egyes kérdéseiről szóló törvényjavaslatot. A javaslat szövege - a benyújtott és megszavazott módosító indítványokhoz képest - természetesen még változhat, ugyanakkor a törvény rendelkezéseinek előzetes ismertetése nem lehet haszontalan, különösen azért, mivel az nem csupán a közszférában dolgozókat érinti.
tovább