Ágazati bérkörkép

Az utóbbi időben mind több szakmai vélemény lát napvilágot arról, hogy a hazai bérek - különösen az utóbbi két évben - elszakadtak a teljesítményektől. A munkaadók és a szakszervezetek természetesen más-más optikán keresztül ítélik meg e kérdést, hiszen a dolgozók a lehető legmagasabb bér elérésére törekednek, a munkáltatók pedig legfeljebb annyit fizetnek, amennyit versenyképességük elbír. Noha a munkapiaci szereplők helyzetértékelése eltérő, az ágazati bérviszonyok összevetése és elemzése figyelemre méltó tanulságokkal szolgál. Ezek szerint az 1992-2002-es ágazati bérfolyamatok nagyon is reálpiaci tendenciákon alapulnak. További tapasztalat, hogy csak hosszú évek alatt rendeződhet át az ágazatok közötti bérszerkezet.
tovább

Kezdődnek a bértárgyalások

Az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) plenáris ülésén megkezdődtek a versenyszféra jövő évi keresetemeléséről, illetve a kötelező legkisebb bérről szóló tárgyalások. A kormányzat - tekintettel a gazdaság egyensúlyi helyzetére, illetve a teljesítményekkel arányos béremelés elvének érvényesítésére - 6 százalékos bruttó nominális keresetnövelést javasolt. Ezen ajánlattal szemben a szakszervezetek 12 százalékos bruttó béremelésre, illetve 55 ezer forintos minimálbérre tartanak igényt. A dolgozói érdekvédők ugyanakkor azt is szeretnék elérni, hogy a legkisebb bért - a képzettséghez igazítva - sávosan határozzák meg. A munkaadók jó tárgyalási alapnak tartják a kormányzat bérajánlatát, mert ez figyelembe veszi a vállalkozások versenyképességi szempontjait, s a magyar gazdaság helyzetét. A munkáltatók ugyanakkor sokallják a szakszervezetek minimálbér-ajánlatát.
tovább

Az Európai Közösség Bírósága

Az Európai Unióhoz történő csatlakozásunk közeledtével egyre fontosabbá válik az egyes uniós intézmények működésének, szerepének megismerése. Ezek között az egyik legfontosabb, s ma még talán a legkevésbé ismert az Európai Közösség Bírósága.
tovább

Előkészület az NFT uniós forrásainak fogadására

A Nemzeti Fejlesztési Terv Hivatala (NFH) irányításával jelenleg is formálódik az uniós pályázati források elnyerését segítő intézményi háttér. A projektekben való sikeres részvételt szolgálja a Strukturális és Kohéziós Alapok Képző Központjának (SAKK) létrehozása is, amelynek célja, hogy a beindított oktatási programok kellő szakismeretekkel gazdagítsák az EU-s támogatások elnyeréséért "ringbe" lépő pályázókat. A munkáltatók érdekvédői úgy vélik, az ismeretszerzés csak az egyik feltétele az eredményes pályázásnak, emellett fontos a szakmai szervezetek közös fellépése is.
tovább

Elvesztegetett munkanapok

Az utóbbi időben tapasztalt jelentős bérkiáramlás miatt, vagy akár az Európai Unió kereseti színvonalához való felzárkózás okán egyre több szó esik a termelékenység növelésének szükségességéről. A kutatók úgy vélik: a hazai keresetek emelésére irányuló munkavállalói követelések mindaddig megalapozatlanok, amíg a cégek termelékenysége nem javul. Bár a magyar gazdaság teljesítménye a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) adatai szerint tíz év alatt 44 százalékkal nőtt, a javulásra sokak szerint kevés az esély.
tovább

Meglepetések az adócsomagban

Az Országos Érdekegyeztető Tanács plenáris fórumán konzultációkat tartottak az adók és járulékok jövő évi módosítását tartalmazó törvénytervezetekről. A szociális partnerek leginkább annak örülhetnek, hogy e témában egyáltalán tanácskozott velük a kormányzat. A munkaadók pozitívan értékelik azt is, hogy az előzetes egyeztetéseken elhangzott vállalkozói javaslatok közül többet - még a törvénytervezet parlamenti benyújtása előtt - elfogadott a kormány. Ám eleve kudarcra volt ítélve minden olyan, a szociális partnerektől érkező javaslat, amely akár egy forinttal is csökkenthetné a költségvetési bevételeket.
tovább

Versenytilalom a munkajogban

A munkajogi versenytilalom számos kötelezettséget ró a munkáltatókra, a vezetőkre és a dolgozókra. Alábbi cikkünkben az e területet érintő törvényi szabályozást és bírósági gyakorlatot mutatjuk be.
tovább

Bérviták előtt

Családi adókedvezmény

Az adózási szabályok a jövedelmek újraelosztásával óhatatlanul hordoznak magukban szociálpolitikai jelleget. Különösen így van ez a gyermekek után járó családi adókedvezménynél.
tovább

HÍRVILÁG

Jogszabályfigyelő

Összeállításunkban azokat a lapzártát megelőző hónapban megjelent jogszabályokat, illetve tervezeteket ismertetjük, amelyek számot tarthatnak a munkaadók érdeklődésére.
tovább

Igények a munkaviszony végén II.

A munkaviszony megszűnésekor, illetve megszüntetésekor felmerülő kölcsönös anyagi igényeket taglaló összeállításunk második részében áttekintést nyújtunk a jogellenes munkaviszony-megszüntetés következményeiről.
tovább

Jogharmonizáló

Ezúttal egy még részben harmonizálásra váró uniós munkajogi irányelvvel ismerkedhetnek meg, amely a munkavállalók tájékoztatáshoz és konzultációhoz való jogáról szól. Cikkünkben e jogok hazai érvényesülését elemezzük.
tovább

Jogmagyarázó

Cikkünkben a munkaviszony létesítésének néhány kérdésével foglalkozunk. Aktualitásként elemezzük a Legfelsőbb Bíróságnak a betéti társaság és beltagja közötti munkaviszony fennállásáról szóló döntését, áttekintjük a munkaszerződés megkötésénél irányadó szempontokat, valamint kitérünk a nyugdíjasok alkalmazásának speciális kérdéseire. Foglalkozunk a munkáltatói utasításadási jog és a munkaköri leírás kapcsolatával, végül - a kollektív munkajog területén - a szakszervezet perbeli képviseleti jogának néhány sajátosságát ismertetjük.
tovább

Könyvek

Leépítés a közszférában

Mint derült égből a villámcsapás, úgy hatott a kormány döntése, amely szerint 10 százalékkal csökkentik a minisztériumok és háttérintézményeik létszámát. A kisebb, de hatékonyabb közszféra szükségességét régóta hangoztató versenyszféra azonban csak részben elégedett, s még radikálisabb lépéseket sürget. A közszolgálati szakszervezetek ugyanakkor attól félnek, hogy az elvek előzetes tisztázása és a hatásvizsgálatok elvégzése nélküli karcsúsítás több kárt okoz a társadalomnak, mint amennyi hasznot hoz.
tovább

Méltányossági tb-ellátások

A társadalombiztosítási ellátások rendszerében azokra is tekintettel kell lenni, akik valamilyen okból nem felelnek meg az ellátások általános feltételeinek, vagy rendkívüli körülmények közé kerülnek.
tovább

Mentorálás a cégeknél

A munkatársak beilleszkedését és szakmai fejlődését segítő mentori rendszer előnyeit egyre több hazai vállalat ismeri fel. Miközben a tapasztalt vezetők iránymutatása megkönnyíti egy-egy új alkalmazott, kiemelkedő képességű szakember vagy ifjú menedzser szakmai beilleszkedését, a szervezet tudatosan gondoskodhat az utánpótlásról is. A módszer hívei ugyanakkor kifogásolják, hogy meglehetősen esetlegesek és szűkmarkúak a mentorálás elterjesztését és fenntartását segítő központi források.
tovább

Új utak a vállalatirányítás korszerűsítésében

A vállalatirányítási - vállalati információs - rendszerek a nagyszámítógépes programcsomagoknak viszonylag új generációját alkotják. A számítástechnikai piac, a szoftver- és hardverkörnyezet ugyanis csak a kilencvenes évek elején-közepén érte el azt a fejlettséget, hogy ezek az erőforrás-igényes termékek a "tömeggyártásban" is megjelenhettek, azaz már a középvállalatok is megengedhették maguknak ezek bevezetését. Napjaink jellemző tendenciája, hogy a szállítók figyelme immár a kis cégek felé is irányul. A méretükben kisebb és anyagi erejükben szerényebb vállalkozások kiszolgálása azonban - a költségek, a bevezetési idő és a finanszírozás tekintetében - más, mint a nagy megrendelőké. Ám bárki legyen is a vevő, elengedhetetlen, hogy a termék minősége és funkcionalitása egységet alkosson.
tovább