Alku és megállapodás

A kollektív szerződések több munkáltatóra, illetve egy-egy ágazat egészére való kiterjesztésében egyelőre nincs érdemi előrelépés. Nem tudni, kinek lenne a feladata a jelenlegi rendszer továbbfejlesztése, s miképpen lehetne ösztönözni a munkáltatókat, hogy minél több helyen megszülethessék e fontos egyezség. Így aztán az érintettek egymásra mutogatnak, s a lényeget tekintve - ki tudja, meddig - minden marad a régiben.
tovább

Kollektív szerződések

A hazai munkavállalóknak alig a fele tartozik valamilyen kollektív szerződés (ksz) hatálya alá, ami - uniós összevetésben - nem túl sok. Ugyanakkor a megállapodások tartalma sem felel meg a kívánalmaknak: jellemzően csak a Munka Törvénykönyve passzusait tartalmazza, s mellőzi a munkavállalók jogainak a helyi igényekhez igazodó szabályozását. Problémát jelent az is, hogy ágazati szinten különösen kevés megállapodás születik. Ennek oka abban keresendő, hogy a partnerszervezetek nehezen találnak egymásra, illetve hiányzik a megfelelő kormányzati ösztönzés is. A munkaadók és a munkavállalók helyi érdekegyeztetésének fejlesztése az uniós integráció miatt is szükséges. A tagországok gyakorlata e téren eltér egymástól, ugyanakkor - általában - a szervezettség mindkét oldalon nagyobb, mint Magyarországon.
tovább

Párbeszéd az Unióban

A Nemzeti ILO Tanács és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) közép- és kelet-európai csoportja a belga kormány támogatásával nemrégiben konferenciát tartott Budapesten. A tanácskozás részvevői a kollektív megállapodások elősegítésének magyarországi lehetőségeit, valamint - az európai tapasztalatok tükrében - a reprezentativitás kérdéseit, illetve a kollektív megállapodások szabályozását és gyakorlatát tekintették át.
tovább

Átirányítás, kirendelés, kiküldetés

Az új munkajogi szabályok szerint átirányítás, és nem helyettesítés a munkakörtől eltérő foglalkoztatás. 2001. július 1. óta nem kell a munkaszerződést módosítani, ha a munkavállaló ideiglenesen, a munkáltató utasítása alapján, az eredeti munkaköre helyett vagy mellett más feladatokat is ellát. Megváltoztak a kirendelés és a kiküldetés szabályai is.
tovább

Hallgatag hatóságok

Milyen jogai vannak az állampolgárnak az államigazgatási szervekkel szemben, mit tehet az ügyfél, ha a hatóság nemhogy a törvényes határidőn belül, de egyáltalán nem hoz döntést az eléterjesztett kérelmekről?
tovább

Helyi iparűzési adó

A helyi adókról - ezen belül az iparűzési adóról - az 1990. évi C. törvény rendelkezik, melynek sajátossága, hogy csak keretet szab az önkormányzat adóztatási tevékenységének, lehetőséget adva az önkormányzat számára a forrásteremtésre.
tovább

Hírek a munka világából

Jogszabályfigyelő

Összeállításunkban azokat a lapzártát megelőző hónapban megjelent jogszabályokat ismertetjük, melyek számot tarthatnak a munkaadók érdeklődésére.
tovább

Iskolaszövetkezetet

Kétrészes összeállításunkban a diákmunkával kapcsolatos társadalombiztosítási tudnivalókat ismertetjük. Először az iskolaszövetkezetekkel foglalkozunk, következő számunkban pedig a nappali tagozatos tanulói, hallgatói jogviszony melletti egyéb típusú munkavégzések, vállalkozások utáni járulék- és egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettségről lesz szó.
tovább

Készülőben a lobbitörvény

A lobbizás jogi szabályozására ez év tavaszán az Igazságügyi Minisztériumban elkészült, "A jogalkotásban történő érdekérvényesítés" címet viselő törvénytervezetet, illetve annak első változatát a munkaadói és a szakmai érdekképviseletek egyöntetűen elutasították, parlamenti benyújtásra alkalmatlannak találták. Aggályaik legfőbb oka, hogy a tervezet azonosan kezeli a cégek, cégcsoportok érdekében eljáró lobbistát, valamint az érdekképviseletek és a szakmai szervezetek érdekérvényesítőit.
tovább

Megállapodás a minimálbérről

A jövő évi minimálbérről zajló tárgyalássorozat október 5-én megegyezéssel zárult az Országos Munkaügyi Tanácsban. A döntés értelmében 2002. január elsejétől ötvenezer forint lesz a kötelező legkisebb bér mértéke. Bár az első három tárgyalási fordulóban sem a munkaadói, sem a munkavállalói javaslatok nem jártak sikerrel, végül a kölcsönös kompromisszumkészség eredményre vezetett.
tovább

Önfoglalkoztatók

Évek óta problémát jelent az önfoglalkoztatás és az önfoglalkoztató - mint kategória - elhelyezése a magyar jog- és adórendszerben. A működés során kiderült anomáliák arra figyelmeztetnek: az önfoglalkoztatókat mindenképpen meg kellene különböztetni a saját tőkével rendelkező és saját kockázatra tevékenykedő egyéni vállalkozóktól, hiszen előbbieknek nincs apparátusuk, s az adózási és a társadalombiztosítási ügyeiket is maguk intézik.
tovább

Könyvek

Vállalati tekintély

A vállalkozások számos jól bevált eszközt alkalmaznak piaci-üzleti kapcsolataik építéséhez, ezek közé tartozik, hogy jó hírüket keltik partnereik körében. A vállalati tekintély és megbecsültség megerősítésére - a reputációra - azonban gyakorta csak utólag, a vállalkozás hírét beárnyékoló történés után gondolnak, holott az arculatépítés folyamatos munkát igényel. A tapasztalatok azt jelzik: a hírnév igen nagy - a vállalati eszközök értékének akár negyedét is elérhető - értéket képvisel.
tovább

Szakszervezetek a munkahelyen

Kitől várhat segítséget a dolgozó a munkáltatójával szemben? Mit tehetnek az érdekképviseletek a munkavállalók helyzetének javítása terén? Milyen kötelezettségeik vannak e tekintetben a munkáltatóknak? Többrészes összeállításunk első írásában a szakszervezetekkel és az érdekegyeztetéssel foglalkozunk.
tovább

Üzemi tanácsok

Az üzemi tanácsok ezekben a napokban a közérdeklődés főszereplőivé léptek elő. Mivel a Munka Törvénykönyve rendelkezése szerint november 16. és 27. között választják meg e testületeket a munkahelyeken, így az érintettek készülnek a megmérettetésre. Becslések szerint Magyarországon hatezer tanács tevékenykedik. Megválasztásuk esetén három évre kapnak felhatalmazást, hogy a dolgozók érdekeit szolgálják.
tovább

Választási előkészületek

Tisztán az üzletért

Toborzás a cégeknél

A vállalatoknál hirtelen megüresedett, vagy keletkezett álláshelyek betöltésére - több más technika mellett - a cégek gyakran élnek a toborzás eszközével. A tömeges munkaerő-kereslet kielégítésére nélkülözhetetlen megoldás arra is alkalmas, hogy az egyedi igényekhez igazodó, kiegyensúlyozott utánpótlást biztosítsa.
tovább