A biztosítás szünetelése

Hogyan alakul a járulékfizetési kötelezettség a társadalombiztosítási jogviszony szünetelésének ideje alatt vagy a biztosítás hiányában? Cikkünkben kitérünk arra is, hogy milyen - az ellátásokra vonatkozó - megállapodások köthetők a tb-vel.
tovább

A közalkalmazottak fegyelmi felelőssége

A közszférában dolgozókkal szembeni elvárásokat nyomatékosítja a fegyelmi felelősség intézménye, amelynek megfelelő alkalmazásával megelőzhetők a helytelen magatartásból adódó problémák.
tovább

A külföldi munkavállalók

Az európai uniós belső határellenőrzés eltörléséről szóló Schengeni Egyezmény, valamint a végrehajtásáról szóló külön megállapodás rendelkezéseivel való összhang megteremtése volt a cél a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló új idegenrendészeti törvény megalkotásakor, amely egyebek mellett számos változást hozott a munkavállalási célú beutazási szabályokban is.
tovább

Faképnél hagyott főnökök

Mi a teendő, ha a munkavállaló egyszer csak eltűnik, mint a kámfor? Cikkünk a munkaviszony dolgozók általi jogellenes megszüntetésének eseteit járja körül.
tovább

Modern céhlegények

A hazai munkaerőpiacot egyelőre nem befolyásolja a külföldiek magyarországi munkavállalása - állítják a lapunknak nyilatkozó szakértők. A tapasztalatok azt jelzik, hogy a vándormunkások zöme a fővárosban és Pest megyében talál állást, s legnagyobb arányban a feldolgozó-, az építő- és a vendéglátóiparban, valamint a kereskedelemben tevékenykedik. A hazai munkavállalók ugyancsak szívesen mennek külföldre dolgozni, ám elsősorban a nyugati országok munkalehetőségeit keresik.
tovább

A társadalombiztosítás irányítása

A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) ez év közepén konferencián tekintette át a társadalombiztosítás irányításával összefüggő aktuális kérdéseket. A szlovéniai Bledben rendezett tanácskozáson a közép- és kelet-európai országok munkáltatói szervezeteinek képviselői vettek részt, s számoltak be a hazájuk társadalombiztosítási rendszerének irányító testületeiben szerzett tapasztalataikról.
tovább

Minimálbér-alku

A jövő évi minimálbérről lapzártánkig nem született megegyezés az Országos Munkaügyi Tanácsban. A felek folytatják a tárgyalásokat, illetve a kormányzati oldal vállalta, hogy a következő forduló lezárását megelőzően (október 5-ig) nem dönt a legkisebb bérről. A halasztás oka, hogy az álláspontok közeledni látszanak, a kormány tárgyalni kíván a Munkaerő-piaci Alap terhére történő kompenzáció mértékéről és elveiről, illetve az ennek tükrében kialakítandó alsó határról. A munkaadók a kormány javaslatát csak kellő - 10 milliárd forintot meghaladó mértékű - kompenzációval tudják elképzelni, míg a szakszervezetek az ötvenezer forintos bruttó bér nettó tartalmának megemelését szeretnék elérni.
tovább

Az osztalék adózása

A társas vállalkozások magánszemély tagjai, tulajdonosai a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (szja-törvény) 66. §-ában foglalt rendelkezései szerint az osztaléknak minősülő jövedelem után forrásadót fizetnek. A cikkben összefoglaljuk az osztalékjövedelemre vonatkozó szja-szabályokat.
tovább

Bérreform

Felnőttképzési törvény

A felnőttképzési törvény közeljövőben tervezett módosításával a szociális partnerek egyetértenek, ám a javaslat számos részletét aggályosnak tartják. Mint a jogszabály-módosítás véleményezése során az Országos Munkaügyi Tanács (OMT) szakképzési bizottságában a munkáltatók és a munkavállalók képviselői hangsúlyozták: a törvénymódosítással kapcsolatos legfőbb követelmény, hogy megfelelő alapot teremtsen a felnőttképzés megújításához.
tovább

Fiatal munkavállalók

A munkaviszony szempontjából fiatal munkavállaló az, aki a tizennyolcadik életévét még nem töltötte be. A fiatal munkavállalókat a magyar jogi szabályozás - összhangban az európai uniós joggal - pozitív diszkriminációban részesíti, vagyis - tekintettel a korcsoport sérülékenységére - a többi dolgozóval szemben kedvezőbb, engedékenyebb, ugyanakkor munkavédelmi szempontból szigorúbb szabályozás vonatkozik rájuk. Ezeknek a szabályoknak az áttekintése különösen aktuális most, hiszen a Munka Törvénykönyvének legutóbbi módosítása több ponton is érinti a fiatalkorúak munkavállalását. A munkaügyi felügyelet különösen nagy figyelmet fordít a munkavédelmi előírások betartására, a szabályok megszegése komoly szankciókat vonhat maga után.
tovább

Klaszterek Magyarországon

A klaszterek, azaz a gazdasági láncok kialakítása Magyarországon még újdonságnak számít, az Egyesült Államokban, Németországban, Olaszországban és még számos más országban azonban már általános gyakorlat. Maga a szó "fürtösödést" jelent, ami híven tükrözi a klaszter lényegét. Hiszen nincs másról szó, mint egy adott régión belüli, szoros kapcsolatú, a közös érdekek mentén szerveződött gazdasági együttműködésről.
tovább

Munkaidő-beosztás és bérköltségek

A Munka Törvénykönyvének 2001. július 1-jén hatályba lépett módosítása alapvetően újrafogalmazta a munkaidőre vonatkozó jogszabályanyagot. A törvény által alkalmazott új szemléletet és az ebből fakadó gyakorlati lehetőségeket bemutatandó ezúttal azt elemezzük, miként lehet a bérköltségeket csökkenteni munkaidő-beosztással.
tovább

Hírek a munka világából

Jogszabályfigyelő

Összeállításunkban azokat a lapzártát megelőző hónapban megjelent jogszabályokat ismertetjük, amelyek számot tarthatnak a munkaadók érdeklődésére.
tovább

Internet a cégeknél

Kiválasztás és kiválasztódás

A vállalatok előmeneteli módszerei meglehetősen különbözőek. Míg a szervezetek egyik része a munkaerő minőségét, addig a másik köre a vállalat sikeres működéséhez szükséges legolcsóbb munkaerő beszerzését helyezi előtérbe. A tapasztalatok ugyanakkor azt jelzik, hogy a nagyobb tőkével, illetve forgalommal rendelkező cégek - anyagi helyzetükből fakadóan - karrierépítésre többet áldoznak, mint a tőkeszegény kis- vagy középvállalatok.
tovább

Könyvek

Költségkímélő foglalkoztatás

A magyar foglalkoztatási helyzet, a munkanélküliségi ráta európai viszonylatban jónak mondható. Új, néhány év óta jelen lévő tendencia azonban, hogy a munkáltatók egyre gyakrabban alkalmaznak úgynevezett költségkímélő foglalkoztatási formákat: vállalkozói, megbízási, illetve határozott időre szóló szerződéseket kötnek az alkalmazottakkal. Mi készteti erre a munkaadókat, milyen előnyük és hátrányuk származik ebből a munkavállalóknak?
tovább

Vállalati foglalkoztatáspolitika

Miközben csökken a munkanélküliségi ráta, növekvő tendenciát mutatnak az úgynevezett atipikus foglalkoztatási formák. A munkáltatók képviselői szerint a legtöbb (kis) cég a magas járulékterhek miatt kényszerül arra, hogy vállalkozóként foglalkoztassa az alkalmazottakat, de az emelkedő minimálbér is hozzájárul ahhoz, hogy gyarapodik a részmunkaidőben foglalkoztatottak száma. Akad olyan munkaadói vélekedés is, amely szerint a jövő útja - hiszen tőlünk Nyugatra is ez tapasztalható - az, hogy a cégek alaptevékenységükre fordítják a figyelmet, az egyéb feladatokat pedig más cégekkel végeztetik el. A szakszervezetek úgy látják, a munkavállalóból "faragott" kényszervállalkozó erősen kiszolgáltatott helyzetben van.
tovább

Szervezeti konfliktusok

A szervezetek működésében elkerülhetetlenek a konfliktushelyzetek. A főként változások idején keletkező érdekütközések próbatétel elé állíthatják a munkatársakat és a vezetőket, kivéve, ha a szervezet felkészült a kritikus viszonyok kezelésére. A korszerűen gondolkodó cégvezetők tehát nem a konfliktusok kikerülésére, hanem azok szakszerű levezénylésére törekszenek.
tovább